Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Az árvaszék tevékenysége
tömegnek kiesése természetszerűen csökkenést idézett elő az ügyforgalomban, mert előiratok hiányában nem lehetett a gyámokat, gondnokokat számadásra felhívni, a függőben levő hagyatéki ügyeket nem lehetett befejezni, a jogügyleteket elbírálni stb. A gyámi nyilvántartás adatai 1945. év végén. Vagyonos, teljesen árva.............................. 1.588 Vagyonos, félárva .......................................... 10.691 Va gyontalan, teljesen árva ....................... 3.621 Va gyontalan, félárva .................................. 30.439 Va gyonos, gondnokolt ................................ 1.734 Vagyonos, id. gondnokolt............................ 875 Vagyontalan, gondnokolt............................ 277 Vagyontalan, id. gondnokolt ................... 4.481 A vagyonos árvák száma csökkent, mert a múlt évben a háborús pusztításnak számos család vagyona áldozatul esett, s így olyan személyek is vagyontalanként jutottak árvaságra, akik rendes körülmények között vagyonosak lettek volna. A vagyontalan árvák száma a fenti okból, valamint nagyobb számú szülő elhalálozása miatt növekedett. A vagyonos gondnokoltak számát erősen növelte a távoliét címén gondnokság alá helyezett deportáltak és hadifoglyok tömege. Ez a szám a valóságban jóval több, mint amennyit a nyilvántartás kimutat, mert a nyilvántartásbavétel nem a gondnokság alá helyezéskor, hanem az elöljárósági leltár beérkezése után történik, ami sokszor csak hónapok múlva következik be. Az árvaszék tevékenysége az ostrom alatt teljesen megbénult és néhány helyisége erősen megsérült. A főváros pesti részének felszabadulása után a munka a Városháza óvóhelyén folyt. Január vége felé a hivatalnak már egyre több alkalmazottja jelentkezett. Az ostrom befejezése után a Városházán fellángolt tűz az árvaszék helyiségeinek s berendezésének nagy részét elhamvasztotta s a megmaradt szobák az ostrom idején, valamint azt követően használhatatlanná váltak. A működésében újjáépülő árvaszék tevékenysége, a törvényes hatáskörébe tartozó, de a rendkívüli helyzet folytán részben módosult feladatokkal bővült. A sürgős házassági ügyek mellett előtérbe került a néhány hónap óta ismeretlen helyen távollevőknek, köztük túlnyomó- részt az ú. n. deportáltaknak és hadifoglyoknak vagyonjogi védelme, továbbá az üzleti vállalkozások s az önálló iparűzés konjunkturális fellendülésével a nagykorúsítások sürgős intézése,, majd a tartásdíjfelemelési kérelmek, hagyatéki ügyek, vallásváltoztatások elbírálása, a kiskorúak, gondnokoltak tőkevagyonából kiutalások, újjáépitési kölcsönök felvételének engedélyezése, házasságonkívüli gyermekek jogvédelme, főként örökbefogadása. Az árvaszéknek 1878-ban tanácsi ügyosztályból önálló központi hatósággá történt átszervezése óta külön fogalmazási státusa van. Ebből folyóan az árvaszék tagjai közül legtöbben éveken át, sokan pedig évtizedek óta dolgoztak ugyanazon a helyen, ugyanabban a munkakörben és ugyanabban a környezetben. így kialakult egy tradicionális szellem, a gyámhatóság munkájának szeretete, a szegény, járatlan emberekkel, a magukrahagyott családanyákkal való türelmes, megértő foglalkozás, minden felmerülő kérdésnek a gyermekek és a gondnokoltak érdekében való szemlélete és intézése. Ebből a helyzetből és szempontból önként következett az árvaszék tagjainak buzgalma az elpusztult régi hivatal rendbehozásában s a megszokott és begyakorolt munka végzésében. Az árvaszék tagjaira súlyosabb közhivatali felelősség hárul, ami fokozottabb felelősségérzetet és fegyelmezettséget fejlesztett ki. Az árvaszék e hagyományos szociális szellemének köszönhető, hogy az árvaszék tagjai magától értetődően s minden nehézség és gátlás nélkül állottak be a fokozottan szociális szellemű közigazgatás szolgálatába s ezzel a legmegfelelőbben vettek részt szerencsétlen hazánk és fővárosunk újjáépítésének minden magyar emberre kötelező munkájában. Az árvaszék tagjai eddig nem tapasztalt nehézségek között is buzgalommal, közhivatali felelősségérzettel és a jobb jövőben bizakodva igyekeztek kötelességeiket teljesíteni. Az elpusztult iratanyag helyreállítása. Az ostrom után a Városháza épületében keletkezett tűzvész elpusztította az árvaszéknek a Kamermayer Károly-utcai oldalon lévő első emeleti helyiségeit. Ez alkalommal teljesen kiégett az árvaszéki irattár és megsemmisült az ott őrzött 11 év iratanyaga, körülbelül 1,500.000 iktat- mány, ami hozzávetőleg 250.000—300.000 önálló ügynek felel meg. Ezért az árvaszék munkájának megindulásakor, a kezdeti nehézségek leküzdése után azonnal megtették a szükséges intézkedéseket a rekonstrukció munkájának haladéktalan megindítására. A megoldandó feladat alapos tanulmányozása után megállapították a rekonstrukció munkájának általános és részletes menetét, elrendelték az ehhez szükséges nyomtatványok és mintalapok elkészítését és előterjesztést tettek a székesfőváros polgármesteréhez ennek a rendkívüli feladatnak az elvégzéséhez szükséges munkaerőknek rendelkezésre bocsátása iránt. A munka egységes menetének biztosítása végett rekonstrukciós osztályt állítottak fel, melynek vezetését dr. Romzay Richárd ülnökre bízták. 108
