Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
A polgármesteri ügyosztályok 1945. évi tevékenysége
A Ferencvárosi Helyi Kikötőt már 1944-ben erős bombatalálat érte, miért is annak forgalma akkor egy harmadára csökkent. Jelenleg a kikötőt az állam akarja bérbevenni, mert a helyreállítás olyan nagy összegbe kerülne, amit a székesfőváros nem tud viselni. A kikötőfal ugyanis beomlott, a vasúti vágányzat erősen megrongálódott, a Duna medre eliszaposodott és kotorni kellene, a közúti híd pedig leszakadt. A közraktárak, a hozzájuk tartozó elevátorral a székesfőváros tulajdonát képezik. A hasznosítás bérbeadás útján történt és 1942-ben azt a Községi Takarék és a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank vette bérbe évi 80.000 pengő bér és a tiszta haszon 50%-ának fizetése mellett. Az elevátor már 1944-ben használhatatlanná vált, a raktárak pedig megsérültek. A közterületről érzékelhető hirdetések közzététele, a vonatkozó szabályrendelet értelmében a székesfőváros kizárólagos joga, melyet a Hirdető Vállalat útján hasznosítanak. A vállalat az ostrom után elsőnek kezdte meg a működését és különösen a hatósági, valamint az orosz katonai parancsnokság által kiadott hirdetmények kiragasztásával fontos feladatot látott el. Hirdetőberendezéseinek nagy része az ostrom alatt elpusztult, azonban már eddig is sokat helyreállított és fokozatosan az ipari és kereskedelmi plakátok közzététele lesz ismét a fő tevékenysége. Meg kell még említeni a Budapesti Kisipari Hitelintézet Rt.-t, mely pénzintézetet a főváros kisipari és kiskereskedelmi hitelek folyósítására alapíttatott. Az intézet 1944. december 31-ével összeállított mérlege 67.612-70 pengő összegű tiszta nyereség kimutatása mellett 44,078.132-51 pengő főösszegben nyert megállapítást. Az intézet 1945. évi mérlegének és zárószámadásának összeállítása folyamatban van. Bár a főváros ostroma alatt az intézet székháza és berendezése csekély kárt szenvedett, pénzt és egyéb értékeket sikerült átmenteni, az ostrom után mégis igen nehéz körülmények között kezdte meg újra működését, mert összes követelései és kinnlevőségei befagytak, hosszú időre hozzáférhetetlenekké váltak s így csak az átmentett 401.000 pengő készpénz volt az intézet újraindítási tőkéje, ami egy pénzintézet részére igen-igen csekély. Az ostrom alatt az intézet helyiségeiben hadikórház volt, ez a körülmény és a behatoló németek vandalizmusa az intézet nyilvántartásaiban hiányokat, zűrzavart okozott. Az intézet racionális megszervezettsége lehetővé tette az összes hiányzó adatok rekonstruálását, az irat- és okmánytárak, érték és egyéb nyilvántartások könyvelés, stb. gyorsan rendbehozattak úgy, hogy az intézet adminisztrációja zavartalanul működik. Az intézet hivatali helyiségeinek kb. egyharmadrészét a Községi Temetkezési Intézetnek engedte át átmeneti használatra. Hitelnyújtási tevékenységét 1945. április havában kezdte meg újra az intézet. Polgármesteri XVI. (Gépészeti) ügyosztály. Bár Buda ostroma még javában folyt, Pest területe pedig hadszíntér volt, az ügyosztály személyzetének kisebb, de napról-napra növekedő része már megjelent munkahelyén, hogy kötelességét teljesítve a fővárosi hivatalok, intézetek, intézmények, közép- és kisüzemek épületeiben az ostrom alatt megrongálódott gépészeti berendezéseket mielőbb ismét üzemképes állapotba hozza. A közlekedési eszközök teljes hiánya, a távbeszélőforgalom szünetelése, a műszaki anyagok beszerzésének nehézségei, végül a vállalkozói tevékenységnek aránylag későn történt bekapcsolódása és a munkáshiány már az első pillanattól kezdve szükségessé tette, hogy a sürgős tennivalók közül tervszerűen a legszükségesebbeket válasszák ki. Mindenekelőtt a hivatali helyiségekből kellett a romokat eltakarítani s a városházi távbeszélő állomást használhatóvá tenni. E munkát az ügyosztály személyzete úgyszólván egyedül végezte, s már az első hetekben megtörtént. Ez időben Pesten egyedül a városházi központ volt működésben s felsőbb utasításra az állami távbeszélőhálózat egyes vonalrészeinek felhasználásával részben a kerületi elöljáróságokat, részben az orosz katonai hatóságokat, majd később az időközben Pestre költözött állami hivatalokat, minisztériumokat stb. közvetlen vonalként kapcsolták be. Ilyen külső mellékállomás összesen 164 volt, melyeket azonban az állami távbeszélőhálózat részbeni üzembehelyezése folytán már kikapcsoltak. Egyidejűén megindult az intézmények rendeltetésszerű fontossága szerint azok gépészeti berendezéseinek helyreállítása is. Elsősorban egyrészt a közkórházak, a csecsemővédők, a gyermek- otthonok, szeretetotthonok, árvaházak és egyéb szociális intézmények gépészeti berendezései, másrészt a közélelmezési üzemek és intézmények gépeit iparkodott az ügyosztály a romeltakarítással párhuzamosan,, vagy azt közvetlen követően legalább a minimális szükségletet kielégítő mértékben rendbehozni. Az ostrom utáni első időkben természetesen csak ideiglenes rendbehozatalról lehetett szó, míg a rendszeres karbahelyezési munka csak május—június hónapban indult meg. Az elért eredmény jellemzéseképen megemlíthetjük, hogy 1945. év végén aSzentJános- kórházban, mely a bombatámadások alatt alig szenvedett kárt, de az ostrom alatt súlyos rongálódásokat szenvedett, a helyreállítási munkák annyira előrehaladtak, hogy mind a kórtermek és műtők, mind a főzőkonyha és mosoda rendeltetésszerűen használható s ezen használhatóságát csupán a gyakran fellépő tüzelőanyaghiány korlátozta. A Szent István-kórházban sikerült a bombázások és az ostrom, de főleg az elfagyások folytán keletkezett károkat annyira rendbehozni, hogy a kórház teljes üzemben tartható. Ebben a kórházban próbaképen az egyik legnagyobb 106
