Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
A polgármesteri ügyosztályok 1945. évi tevékenysége
A közérdekű munkaszolgálat megszervezésével kapcsolatos kérdés a munkásszállások létesítése, ahol a vidékről felrendelt munkások nyernek elhelyezést. Ezért a hídépítéseknél már dolgozó, valamint a később felrendelendő munkások elhelyezése céljából a székesfőváros máris több munkásszállást létesített. így az Izabella-utcai iparosotthonban 550 férőhellyel, a Szent László-laktanyában 1500 férőhellyel, a Mező-utcai keresk. iskolában 500 férőhellyel. Az elmúlt évben igen nagy munkát okozott az ostrom alatt elpusztult katonai nyilvántartási anyag nélkülözhetetlen részének utánpótlása, továbbá az 1921—23. évfolyambeli állításra kötelesek lajtsro- mának átdolgozása és helyesbítése. A székesfőváros öt laktanyája közül máf újból visszakerült a kezelésbe a Szent László-, gróf Szapáry- és a Bajcsy-Zsilinszky-laktanya. A laktanyák igen súlyos károkat szenvedtek, amelyeknek egyrésze anyagbeszerzési nehézség miatt még nem lett kijavítva. Az előbb említett laktanyák közül már kettő az év végén használható állapotban volt, ugyanúgy a székesfőváros Mária-utcai tiszti szállója. A székesfőváros igyekezett rendezni a szövetséges ellenőrző bizottság katonai alakulatai által elfoglalt magánlakások ügyeit is. A lakások adatait összegyűjtötte és a kormányhatósághoz felterjesztést intézett, amelyben a kérdés jogi rendezését kérte. A kormányhatóság felhívására dceember hó folyamán került sor az orosz fogságból még vissza nem tért hadifoglyok összeírására és adatok feldolgozására. Év végéig 33.000 ilyen hadifoglyot jelentettek be. Ugyancsak a kormány felhívására rendelte el a főváros a német háborús bűnösök, valamint az általuk okozott károk felkutatását és összeírását is. A leventeintézményt, valamint a légoltalmi szolgálatot az elmúlt félév folyamán felszámolta a székesfőváros, a nyilvános óvóhelyek anyagát leltározta és részben a kórházak céljaira fordította, az arra alkalmas óvóhelyeket pedig bérbeadás útján igyekezett hasznosítani. Polgármesteri XV. (Ipari és kereskedelmi) ügyosztály. Budapest ostroma alatt az ügyosztály elhelyezésére szolgáló épület és annak berendezése jórészt megsemmisült. Talán ennél is fájdalmasabb a teljes iratanyag és az egyes ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatok megsemmisülése egyrészt azért, mert az iratcsomókban a polgárság létfontosságú személyi okmányai is elpusztultak, másrészt azért, mert iparjogunkat csupán úgynevezett kerettörvények szabályozzák, melyeket az élet és így az egyes ügyekben hozott döntések láncolatából kifejlődött joggyakorlat tölt meg tartalommal. A romok eltakarításával és a megmaradt felszerelés biztonságbahelyezésével egyidőben a csupán 3 ablaktalan szobából álló ideiglenes helyiségünkben kezdték meg a feladatok ellátását. Először összeírták az iparűzőket és a birtokukban megmaradt árukészlet mennyiségét, így elsősorban a papirkészleteket és az ásványolajtároló anyagokat, megszervezték a papír-, textil-, vas és fémhulladék, valamint az üvegtörmelék gyűjtését és igyekeztek a sütőüzemek, kórházak és csecsemővédőintézetek szükségleteit előteremteni. Mialatt a helyreállítómunka, aránylag gyors tempóban haladt előre, az ipari és kereskedelmi élet megindulását elsősorban azzal gyorsították meg, hogy az óvóhelyekről az iparosokat és alkalmazottakat magyar- és orosznyelvű személyazonosságú igazolvány kiadásával hozták elő. Az igazolványok amellett, hogy több-kevesebb mozgási lehetőséget biztosítottak, tulajdonosaik önbizalmát is növelni voltak hivatva. Kb. 50.000 ilyen igazolvány kiadása hamar megtette hatását és rövid idő alatt már olyan nyüzsgő kereskedelmi élet fejlődött ki, hogy annak túlzásait kellett megszüntetni s a forgalmat megfelelő keretekbe igyekeztek szorítani. Az árusok tömege ellepte az utcákat és kétes eredetű áruik kínálgatása közben az utcai forgalmat és a közlekedés biztonságát veszélyeztették. Először a legális kereskedelemnek ártó alkalmiárusokat kellett eltávolítani az utcákról, majd az utcai árusítás eltiltása tárgyában kiadott rendelet végrehajtása során, különösen az életveszélyes metylalkohol forgalombahozatalát kellett lehetetlenné tenni, amely előzőleg több áldozatot követelt. Lehetővé tették ezután az iparjogosítvány megszerzését azok számára is, akik a harcok dúlása közben a szükséges személyi okmányokat elvesztették és újakkal pótolni különböző okokból egyelőre nem tudták. Rendeletben szabályozták tehát az iparjogosítványok megszerzésére irányuló eljárást, a rendeletet a társhatóságokkal és a debreceni ideiglenes nemzeti kormány budapesti kirendeltségével előzőleg letárgyalták úgy, hogy a közgyűlés és a szakminisztériumok utólagos jóváhagyásának ne legyen akadálya. Közben tanáccsal, segítséggel és útbaigazítással látták el az ügyosztályhoz forduló iparosok és kereskedők nagy tömegét. Ekkor még az volt az uralkodóhangulat s kormányzati felfogás, hogy az iparűzés terén minden megkötöttséget fel kell számolni. Az ügyosztály azonban már akkor rámutatott arra, hogy különösen a képesítés elvét kellő megfontolás nélkül nem lehet feladni, legfeljebb átmeneti könnyítésről kell gondoskodni addig, amíg a kérdést országos viszonylatban megvitatják, illetve addig amig a képesítés megszerzésének az akadálya megszűnik. Ezért az úgynevezett ideiglenes, de legfeljebb hat hónapig érvényes iparjogosítványok kiadását engedélyezték, ugyanakkor azonban pontosan körülírták, hogy azt milyen esetben lehet kiszolgáltatni. Intézkedéseik azóta kormányhatósági jóváhagyást nyertek. Az iparszabadság elvét azonban a kormányzat később teljesen elejtette, sőt a nyersanyag s áruhiány folytán a kötött gazdálkodás rendszerére tért vissza. Ennek következtében szükséges 104
