Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
A polgármesteri ügyosztályok 1945. évi tevékenysége
Kereskedelmi Bankban működő, a Gellért-fürdőben levő és a Vízműveknél felállított fiók- könyvtárakat, valamint a IX. ügyosztállyal közösen, különböző kávéházakban létesített melegedő-olvasótermeket és teljesen felszerelte a Központi városházán tervezett Közigazgatási Fiókkönyvtárat. Tehát a rendkívüli nehézségek ellenére is megnyitott 11 és teljesen felszerelt 3 új fiókkönyvtárat. Új alkotása a könyvtárnak a központban felállított Budapesti Színésztörténeti Gyűjtemény. A Fővárosi Könyvtár a környező államokkal való kulturális kapcsolatok kezdeményezése céljából 682 válogatott magyar könyvet juttatott el ajándékként Moszkvának, Bécsnek, Varsónak, Prágának, Szófiának, Bukarestnek és Belgrádnak. Megindította a folyóirat- és könyvcserét, angol, amerikai, norvég, svéd és dán kiadókkal s az elmúlt év folyamán összeállította a Londonban, Stockholmban és Belgrádban felállítandó magyar olvasótermek könyvanyagát. A fasiszta, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékekből átvett a Könyvtár 233.144 kötet könyvet és 5362 kg újságot, folyóiratot és kruda-anyagot. Székesfővárosi Múzeumok. A fővárosi múzeumok igazgatósági épületét a németek istállóknak használták, a könyvtár egy részét a lovak alá dobták szalma helyett. A Halászbástya kőmúzeumának kőemlékeit barrikádoknak használták, az Aquincumi Múzeum ládáit pedig az autók alá tették. A Történeti Múzeum épületcsoportja nemcsak lövegektől, hanem napokon át tartó tűzvésztől is szenvedett. Belövés, tűzvész és fosztogatás következtében teljesen elpusztult a pesti biedermeier bútor-, falképkarton-, bábsütőminta-, hangszer-, fegyver-, bot- és kardgyüjtemény. Elpusztult több mint a fele a Blaha-gyüjteménynek, az óra- és textilanyagnak, az éremgyüjtemény jórésze. A »Budapest Régiségei« XIV. kötete sajtó alá rendezése több akadály elhárítása után lényegesen előrehaladt. A XIV. kötettel párhuzamosan a XV. kötet anyaga is együtt van. A jövő évben mind a két kötet meg fog jelenni. A Régészeti és Ásatási Intézet Budapest ókori múltjára vonatkozó főbb leletek tudományos, rendszeres feldolgozását tűzte ki célul. A tabáni leletek, a Bécsi-út 82. sz. alatti korarómai temető, az Eskü-téri leletek stb. kerültek feldolgozásra. Ezzel kapcsolatban az Intézet a feldolgozásra kerülő leleteket újra restaurálta s a jobban átnézett töredékekből újabb edényeket állított össze. Az Aquincumi Múzeum a régebben kiásott körszínházban a falbeomlásokat és falrongálódásokat teljesen kijavította és a ládákban elhelyezett emlékanyagnak a legbiztonságosabb helyre, az Egyetem-utca 6. sz. alá való összehordását befejezte. A múzeum tudományos és belső személyzete Budapest rómaikori múltjának kutatását végezte. A tudományos tisztviselők részt- vettek a népművelési központ munkájában és különböző tudományos társulatokban több előadást tartottak. Folytatódott az ostrom után megmaradt leletanyag számbavétele, rendezése, leltározása, így elsősorban a rákosi népvándorláskori anyag terén. A Fővárosi Középkori Múzeumban a már korábban megkezdett műemléki felvételek folytatódtak. A Várban a középkori műemlékeket és épületrészeket kibontották és műszaki felvételekkel rögzítették. A bombázások folyamán felszínre került épületrészeket lefotografál- tatták s egyes fontosabb és kisebb kőemlékeket a Múzeumba beszállították. A Székesfőváros Történeti Múzeuma műtárgyi anyagának folytonos munkát igénylő mentése mellett vele szinte párhuzamosan haladt bizonyos műtárgyak karbantartása és restaurálása, amely főleg a grafikai anyagnak módszeres konzerválására vezetett. Elkészült ezzel karöltve a város újjáépítésének szemmeltartásával tervbevett várostörténeti, illetőleg topográfiai kiállítás 15. század végétől 18. század végéig terjedő képanyagának kiválogatása. Az új szerzemények főleg a város ostromában rommá lőtt emlékek ábrázolásaira vonatkoznak, másik kisebb csoportja a főváros ostromelőtti, békebeli arculatának az ábrázolásából áll ; néhány kép pedig a város újjáépítéséből az ideiglenes hídmegoldásokat ábrázolja. A Petőfi Múzeumot Budapest székesfőváros a 223.220/1945—XI. sz. 1945. szeptember 4.-én kelt határozattal kezelésbe vette. A vezetőség a Halászbástyán elhelyezett műtárgyakat tartalmazó ládákat a Régészeti Intézetbe szállította és átrendezte. A Székesfővárosi Képtár anyagából rendezett 1. munkás vándor-kiállítás J945. július 22.-én nyílott meg a csepeli Weiss Manfréd-gyárban, a kiállítás július 30.-án zárult. Szeptember 1.-én nyitotta meg a Székesfővárosi Képtár felszabadulás utáni első kiállítását. A Székesfővárosi Képtár volt az első intézmény, amely az ostrom után kapuit a nagyközönségnek megnyitotta. A Székesfővárosi Képtár vezetősége állandóan figyelemmel kísérte és megtekintette a megnyíló kiállításokat és ott a lehetőséghez képest vásárlásokat eszközölt. Az 1945. második felében a különböző kiállításokon vásárolt műtárgyak mennyisége és megosztása : Olajfestmény.................................................................. 120 db Vízfestmény és rajz ................................................... 182 « Szobormű és plakett ..................................................... 77 » Bu dapest Székesfőváros Gyógyfürdői és Gyógyforrásai igazgatósága a fürdők helyreállítását végeztette. A gyógyfürdőknél a meginduláskori fürdőárakhoz képest az áremelkedés 12.700 százalékos, a Harmatvíznél a meginduláskori árakhoz képest az emelkedés 13.233 százalékos volt Budapesti Hivatali Útmutató —7 97
