Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
A polgármesteri ügyosztályok 1945. évi tevékenysége
kedett a pénzellátások folyósításáról. A székesfőváros minden kerületében a hadigondozó bizottságok tíz napon belül megalakultak és megkezdték működésüket. A kerületi elöljáróságok a hadisegélyeket és a hadigondozási járadékokat minden hónapban előzetesen folyósítják. Abból a célból, hogy a katonák hozzátartozóinak erkölcsi támogatásáról és érdekvédelméről intézményes gondoskodás történjék, a polgármester elrendelte a Katonai Szolgálatot Teljesítők Hozzátartozóit Gondozó hivatal felállítását. A hivatal 2 hónapi működése alatt 4539 környezettanulmányt végzett, 3228 családot részesített pénzbeli támogatásban 900.000 pengő értékben, 803 esetben személyesen járt el a családok ügyes-bajos dolgaiban. December hónapban hadigondozási pénzellátás címén 13.405'gondozott részére 112,001.518 pengő, hadisegély címén 14.002 gondozott részére 84,255.048 pengő került kifizetésre. A kerületi hadigondozási bizottságok megalakulásuktól 1945 augusztus hónaptól az év végéig 3872 hadi- gondozási kérelmet tárgyaltak le. A gondozás körét bezárja a rászorult betegek részére kiutalandó gyógyászati segédeszköz. Ennek arányát érzékelteti, hogy átlag 12 beteg részére utaltak ki havonta inzulint és 18—20 kérvényező részére engedélyezték gyógyászati segédeszköz beszerzését. Helyesen alkalmazott szociálpolitika el sem képzelhető jól szervezett lakáspolitika nélkül, hisz az az alapfeltétele a szociálpolitikának, hegy minden dolgozó egészséges lakáshoz, sőt ezen túl otthonhoz juthasson. Ennek az elvnek kíván a főváros elegety tenni a jövőben lakásépítő tevékenységével. A háború előtt fenntartott 5386 szükséglakásból 3300, a 14.158 kislakásból pedig 10.500 sérült meg kisebb-nagyobb mértékben. Ezek közül 400 szükséglakást és 160 kislakást már helyreállítottak, a helyreállítható lakások további tatarozása folyamatban van. 1945. év folyamán 234 kislakást építettek a Mária Valéria-telepen és a Faludi-utcában. Polgármesteri X. (Közegészségügyi és köztisztasági) ügyosztály. A közegészségügyi, köztisztasági ügyosztály a felszabadulás napján általában — az élelmezés kivételével — nehezebb feladatok teljesítése előtt állott, mint a többi ügyosztály, mert a tennivalókat haladéktalanul meg kellett indítani, azok halasztást nem tűrtek s a megindulás napján eszközök hiányában a helyzet reménytelennek látszott. 1944. szeptembertől kezdődően nem volt rendszeres szemételtakarítás Budapesten, a szemetet a lakosság a közterületeken rakta le. Az ostrom előtti napokon már megszűnt a halottak kiszállítása, a kórházak és a bonctani intézet hetek óta nem szállították már ki a halottakat. Az utcákon a háborús cselekmények és a fasiszta rémuralom működése nyomán tömegesen feküdtek a halottak. Minden tér egy kisebb temető képét mutatta, az ú. n. gettó területén pedig, főleg az éhség és betegségek következtében, több ezerre volt tehető a halottak száma. A kórházak a háborús cselekmények folytán jelentős sérüléseket szenvedtek, így azok nagyobb része még hetekig az óvóhelyen volt kénytelen működni. A sebesültek száma a légitámadások és belövések következtében egyre nőtt. A sebészeti osztályok túlzsúfoltak voltak. Villanyhiány miatt a műtétek csak nappal voltak lehetségesek, vagy pedig azokat az óvóhelyeken, gyertya- vagy zsiradékvilágítás mellett kellett az orvosoknak elvégezniük. Valamennyi intézmény, a Temetkezési Intézet, a Köztisztasági Hivatal, minden szállítóeszköz nélkül állott. A kórházakban fogytán volt a kötszer és a gyógyszer, az élelem többhelyütt csak napokra volt elegendő. Az első napokban hordágyakon szállították és gyűjtötték a halottakat. A sokat szenvedett belső városrészek halottait a Kerepesi-úti temető fogadta be, mert az újtemetőbe való kiszállítás lehetetlen volt. Később a Temetkezési Intézet a halottak kiszállításánál emberi erővel vont kocsikat használt és csak hetekkel később vált lehetségessé, hogy bérelt lovak által vontatott kocsin kezdődhetett meg a belső temetőbe való kiszállítás. A Corvin Áruház kiégett egyik helyiségében halott- gyűjtő telepet kellett létesíteni. A Községi Temetkezési Intézet a felszabadulás utáni első hónapokban Pesten 17.228, Budán 4244 halottszállítást, illetve temetést, továbbá Pesten 2382, Budán 1748 exhumálást végzett. A Községi Temetkezési Intézet 1945. évi működését a következő számadatokkal világíthatjuk meg : Temetkezések száma............................................................................................................ 24.497 A zs'dó hősök templomának udvarán eltemetett halottak száma ....................... 2.300 Az e xhumálások száma.........'........................................................................................... 5.180 I A Kerepesi-úti temető 3 hétig hadműveleti terület volt és itt 794 síremlék sérült meg. A budai oldalon a Farkas-réti temető karácsonytól február elejéig volt harci terület. Az igazgatósági épület részben összeomlott és teljesen kiégett, a sírbolt és a kettős sírok nyilvántartása, törzskönyvek, valamint a berendezés és felszerelés teljesen elhamvadt, a temetői kápolna összeomlott, berendezése tönkrement.. A halottasház, a templomsírboltok és árkádos sírboltok erősen megsérültek. nagyrészben pedig használhatatlanná váltak. A felszabadulás után ebben a temetőben az aknazárak következtében még a közlekedés is veszélyessé vált, így a temetés itt lehetetlen volt. 93
