Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)
Lexikon-rész
57 Községi fogyasztási adó. Az 1923. évi XXXIII. t.-c. eltörölvén az állami bor-, ital és húsfogyasztási adót és az ezek után szedett községi adópótlékokat, felhatalmazta a községeket, hogy ezen cikkek után — a pénzügyminiszter által időszakonként megállapítandó adótételek keretében — önálló községi fogyasztási adókat, a sör- és az égetett szeszesitalok és folyadékok után pedig fogyasztási pótadókat szedhessenek. E törvényen és az ennek alapján hozott 395/1938. kgy. számú határozattal alkotott szabályrendeleten épül fel a fővárosi községi fogyasztási adóztatás mai rendszere. Ezt a szabályrendeletet a m. kir. belügyminiszter az 1938. évi december 21-én 107.681/1938. IV. B. M. sz. alatt kelt leiratával hagyta jóvá és a székesfőváros polgármestere 1939. évi február hó 1. napjával léptette életbe. Ez a szabályrendelet a fogyasztási adó- és adópótlékok lerovását és beszedését a kor követelményeinek megfelelően egyszerűbbé és az adózó polgárok részére könnyebbé teszi. Az eddig nyújtott kedvezmények fenntartása és kibővítése mellett az adó- mentességek kiterjesztése, az adóvisszatérítés lehetőségének rendszeresítése és az adó átalányozás eseteinek tágítása révén jelentkező könnyítések mind az adózó közönség előnyét és kényelmét szolgálják. Az adóztatási rendszernek lényeges alkateleme a feltételes adómentesség intézménye, amely abból áll, hogy az adótárgyak termelése és raktározása a főváros jövedéki ellenőrzése mellett történik s az adót csak akkor kell megfizetni, ha az adótárgy a főváros területén szabadforgalomba kerül: ellenben a feltételesen adózónál rendszeresen nyilvántartott adótárgyak a szabályszerű jövedéki ellenőrzés mellett az adó lefizetése nélkül szállíthatók ki idegen községbe, úgyszintén az egyik feltételesen adómentes helyiségből a másik ilyen helyiségbe. A feltételes adómentességre való jogosultság megilleti az adóköteles cikkek termelésével, illetőleg gyártásával és feldolgozásával, nagybani árúsításával és raktározásával foglalkozó adózókat. Az adóztatási rendszert az ú. n. letétbárcával való adózás, valamint az adóhitel intézménye egészítik ki. Fogyasztási adó, illetőleg adópótlék tételei és az adózás alá eső cikkek a következők : Pengő Bor 100 1 után ............................................................................... 9'50 Bo rmust és szőlőcefre 100 1 után ......................................... 6'80 Bo rseprő 100 1 után ................................................................... 3 '40 Gyümölcsbor 100 1 után .......................................................... 3-40 Élő marha 100 kg-ként.............................................................. 4'10 Él ő sertés után 100 kg-ként .................................................. 5-80 A leölt állapotban behozott vágómarhák, borjúk, sertések és ezeknek friss húsa, azután besózott, füstölt, pácolt- hús kolbászfélék, végre szalonna után 100 kg-ként.. 6'80 Szalámi és szelencehús 100 kg-ként .................................... 13‘60 Há zi szárnyasok : a) lúd, pulyka után drb-ként ................................................. —‘34 b) kacsa (réce), kappan után drb-ként ................................ —"16 t
