Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)
Lexikon-rész
58 Pengő c) csirke, tyúk után drb-ként ................................................. —'ll d) baromfi feldarabolt részei után kg-ként ....................... —-14 e) libamáj után kg-ként.............................................................. —-34 Vadak : a) szarvas darabonként .............................................................. IO1— b) dámvad, őz, zerge drb-ként................................................. 5‘— c) vadmalac 20 kg-ig drb-ként ............................................. 2‘—• d) vaddisznó 20 kg-on felül drb-ként ................................. 6-— e) nyúl drb-ként........................................................................... —'30 f) kivágott vagy feldarabolt vad 100 kg-ként ................. 10’— Va dszárnyasok: a) fácán drb-ként ...................................................................... —-40 b) süket- és nyirfajd, hófajd, császármadár, erdei szalonka drb-ként ............................................................................... —-60 c) egyéb szalonkák drb-ként..................................................... —-35 d) t úzok ....................................................................................... 1’— e) fürj és fenyőmadár, vadliba, vadkacsa, fogoly drb-ként —’10 f) szárcsa és vadgalambok drb-ként ................................. —’05 Ha lak : a) fogas, süllő, kecsege, harcsa, továbbá bádogszelencében konzervált hal után 100 kg-ként.................................... 13’60 b) keszeg, gárda után 100 kg-ként .................................... 2‘— c) minden egyéb hal után 100 kg-ként ............................ 6‘80 Rá kok után drb-ként ..............................................................—‘068 Sör 100 1 után .......................................................................... —’96 Az olyan égetett szeszesitalok és folyadékok, amelyeknek alkoholtartalma a közönséges 100 fokú szeszmérővel megállapítható 100 hl fok után .................................... 20*— Az olyan égetett szeszesitalok és folyadékok, amelyeknek alkoholtartalma a közönséges 100 fokú szeszmérővel meg nem állapítható, 100 1 után ................................ 16‘— Városi vámok. Buda és Pest vámszedési jogát, amelyet régi királyi kiváltságleveleik alapján gyakoroltak, az egyesítésről szóló 1872. évi XXXVI. t.-c. 10. §-a is fenntartotta. A vámszedési jog tárgya minden cikk, amelyet a főváros területére beszállítanak. A városi vám tehát autonóm behozatali vám, amely, mint ilyen, lényegesen különbözik a közutaktól és vámokról szóló 1890. évi I. t.-c. 81. §-án alapuló vámszedési jogtól, amely szerint a közutak, közforgalomra szolgáló hidak, kompok, révek, hajó- hidak használatáért a kormányhatóságtól nyert engedélyokirat alapján úgy közhatóságok, mint természetes és jogi személyek vámot szedhetnek. A városi vám szedésének jogát a székesfőváros törvényhatósága többízben, legutóbb pedig a 127/1899. kgy. számú szabályzattal rendezte, a szabályzat kiegészítő részét képező díjjegyzéket azonban azóta többízben is módosította, így legutoljára az 1939. évben. A díjjegyzékben megállapított vám
