Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1937)

Budapest székesfőváros üzemei és intézményei

417

amelyeket az intézetbe a kerületi vásárfelügyelők és tisztiorvosok által beküldött mintákon végez az intézet. Ezeken a laboratóriumi vizsgálatokon kívül azonban az intézet a különböző ügyosztályoknak, elöljáróságoknak, hivataloknak igen sok olyan szakvéleményt ad, sok olyan helyszíni eljáráson vesz részt, amelyek sok időt és munkát igényelnek. így például igen nagy munkát végez az intézet a közéleímezési, közegészségügyi és iparügyi ügyosztályokba fellebbezés folytán kerülő kihágási ügyek másodfokú elbírálásához szükséges szakvélemények adásával; a városi kövezetvám és fogyasztási adó kivetésével kapcsolatban elkészített javaslataival, az iparhatósági telepengedélyekkel járó helyszíni tárgyalásokon, a kerületi elöljáróságok által lefolytatott tvízrendészeti gyárvizsgálatokon. Számtalan esetben — sőt amióta az élelmiszerrendészeti kihágások a IV. kerületi elöljáróságon köz- pontosíttattak állandóan — a kihágási ügyek tárgyalásain mint meghívott szakértő szerepel az intézet. A jövőben a vizsgálatok száma valószínűleg növekedni fog, mert a földmívelésügyi kormány több olyan élelmiszer forgalmát szabályozta, amelyeknek hatályosabb ellenőrzése csakis ezután a szabályozás után válik lehetségessé. Vezető : dr. Hunkár Béla igazgató.

VÍZMŰVEK.

(IV., Egyetem-u. 2. Távbeszélő száma : *1-858-55, *1-828-46.) A székesfőváros vízellátásához szükséges vízmennyiséget egy a Duna mindkét partján elterülő kavicsréteg szolgáltatja, melynek átlagos vastagsága 6—7 méter. E réteget a felső szennyeződés ellen egy 2—4 méter vastag agyagos, homokos, humuszos fedőréteg védi, alulról pedig kékagyag réteg határolja. E kavicsréteg a talaj vizére természetes szűrőként hat s így belőle kitűnő minőségű ivóvíz termelhető. A vízellátást szolgáló telepek részben termelő-, részben átemelőtelepek. A káposztásmegyeri termelőtelep fedezi a főváros vízszükségletének legnagyobb részét. A főtelepből, két úgynevezett átemelőtelepből és a horányi vízműtelepből áll; az e helyeken üzemben levő gépházak 73 aknakút és 126 csőkút vizét szállítják két 1200 milliméter átmérőjű öntöttvascsövön a főváros balparti részébe és a Lágymányosra. E kutak a Duna balpartján, továbbá a szentendrei és palotai szigeteken épültek 187.000 m3 napi maximális teljesítőképességgel. Ugyancsak a balparti rész vízellátását szolgálja a Kossuth Lajos-téri vízműtelep, mely a Margithíd mellett levő 1047 méter hosszú vízszintes gyüjtőcső (galéria) segélyével termeli a vizet s egyenesen a csőhálózatba dolgozik. A balparti vízellátáshoz egy kisebb nyomáskiegyenlítőtorony és két nagyobb nyomáskiegyenlítő, de egyúttal tárolómedence is tartozik. Ezek a Kőbányán lévő 22.232 m3 és a Gellérthegy déli lejtőjén lévő 17.500 m3 ürtartalmú medencék. A X. kerület Ó- és Újhegyek magasabb részeinek ellátására egy átemelőtelep szolgál, mely vizét a kőbányai medencéből nyeri és egy 350 m3 befogadóRadó—Gárdonyi: Budapesti Hivatali Útmutató 27