Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1937)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
418 képességű torony közvetítésével osztja szét. A Népligetben lévő vízmű egy kút vizét termeli, de keményebb vize miatt jelenleg nincs a fogyasztást szolgáló hálózatba kapcsolva ; a Lóversenytér öntözőberendezéseit táplálja. A Duna jobbpartján fekvő békásmegyeri vízmű a szentendrei sziget déli csúcsán lévő 10 aknakút vizét szivattyúzza a szigetet a békásmegyeri parttal összekötő bujtatón keresztül, majd egy 800 mm-es csövön át az alsójózsefhegyi és a krisztinavárosi átemelőtelepi vízmedencébe. A budaújlaki vízmű hat aknakút és két, összesen 264 méter hosszú vízszintes gyűjtőcső vizét szivattyúzza 40.000 m3 napi teljesítőképességgel. E telep látja el vízzel a jobbparti alacsonyan fekvő részeket az alsójózsefhegyi 5000 m3-es medence útján, ugyancsak e telep fedezi a Rózsadomb és vidéke zónájának vízszükségletét a két felsőjózsefhegyi medence (egyik 155 m3, a másik 660 m3 ürtartalmú) közvetítésével. A budaújlaki telep táplálja a Guggerhegy oldalán épült 1200 m3-es medence zónáját is, mely a Csatárka-dülőt látja el. Végül e telep látja el a krisztinavárosi átemelőtelep 4514 m3-es medencéjét. E medencébe dolgozik ezenkívül a Gellérthegy tövében levő úgynevezett barlang-gépház is, melynek feladata a megyeri zóna vizéből mintegy napi 20.000 m3 vizet a budai hálózat részére átemelni. A krisztinavárosi telep feladata a medencéjében tárolt vizeknek továbbítása a budai magasabban fekvő vidékekre. A krisztinavárosi telep dolgozik a két egymás mellett levő vári medencébe, melynek zónája az I. kerületre, Várra, Sashegy alacsonyabb vidékére, Városmajorra, Németvölgyre, Naphegyre és a Gellérthegy déli, továbbá nyugati lejtőjére terjed ki. Ellátja továbbá a tébolyda erdejében lévő 1000 m3-es medence segítségével a lipótmezei zónát, mely a Kissvábhegy-, Virányos- és Lipótmező-dülőket táplálja. E zóna hálózatába van beiktatva a Budakeszi-úti medence is (240 m3), melyből az ottlevő átemelőtelep gépei a vizet a Szép Juhászné mellett lévő két medencébe (240 m3 és 570 m3) emelik, hogy így a Kurucles, Pozsonyihegy és Hűvösvölgy, továbbá a budakeszi tüdőbetegszanatórium vízellátása is biztosítható legyen. Ugyancsak a krisztinavárosi átemelőtelep biztosítja a Lóránt-úti telep zónáját is, mely a Kútvölgyre, Orbánhegyre, Mártonhegyre és a Farkasrétre terjed ki. E zóna vízszükségletét egy 1530 m3 űrtartalmú medence közvetítésével nyeri, mely medence azonban az ugyanott levő átemelőtelep vízszükségletének biztosítására is szolgál. Nevezetesen a Lóránt-úti telep gépei újabb három zónát táplálnak egy-egy medencével, illetőleg egy toronnyal táplálja a Farkas völgyet, a Béla király-utat és Zugligetet magában foglaló alsósvábhegyi zónát a Diana-úton levő 400 m3-es medence közreműködésével ; továbbá a Svábhegynek a Mátyás király-útnál magasabban fekvő részeit, az úgynevezett felsősvábhegyi zónát a Báró Eötvös-úton levő 600 m3-es medence közvetítésével; ezenkívül a Svábhegy legfelsőbb részén levő zónát az ottani 200 m3-es víztorony közvetítésével. A krisztinavárosi vízműtelep táplálja ezenkívül az úgynevezett felsősashegyi 1200 m3-es medence zónáját is, mely a Sashegy és Gellérthegy magasabb részeire,
