Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1935)

Budapest székesfőváros üzemei és intézményei

304

úgy hogy a vidék és az egészséges ivóvízben szűkölködő Balaton szükségletét az üzem teljes mértékben ki tudja elégíteni. Helyi vezető : Kiss Elek.

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI KÖZLEKEDÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

(VII., Akácfa-utca 15, távbeszélő száma : 436—40). A BSzKRt a székesfőváros törvényhatóságának 1922. évben hozott határozata értelmében, a főváros közönsége által a Budapesti Közúti Vaspálya Társaságtól és a Budapesti Villamos Városi Vasút Rt.-tói birtokba vett közúti vasutak üzemvitelére és beváltására alakult. Ugyanekkor a Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Részvény- társasággal, a Budapest—Szentlőrinci Helyi Érdekű Villamos Vasúti Részvénytársasággal és a Budapest—Újpest—Rákos- palotai Villamos Közúti Vasút Részvénytársasággal kötött megállapodások értelmében ezek a vasutak is a Budapest Székes- fővárosi Közlekedési Rt. kezelésébe, majd a megváltási egyezségek értelmében a Budapestvidéki Vasúttal együtt részben kizárólagos, részben pedig többségi tulajdonába is kerültek. A BSzKRt kezelésében levő vasutak pályahossza az 1934. év végével 186.924 méter. A BSzKRt vágányaiba beépített kitérők száma 1288, a keresztezéseké 403. A váltók közül 88 automatikusan működő villamosáramú berendezéssel van ellátva. A BSzKRt a várakozó közönségnek az időjárás ellen való megvédése céljából a forgalmasabb megállóhelyeken a szépészeti követelményeket is kielégítő üvegezett várócsarnokokat állít fel. Az 1934. év végéig 25 ilyen üvegezett vasszerkezetű várócsarnok létesült. A járdaszigetek száma az 1934. év végéig 147-re emelkedett. A BSzKRt 1926. év őszén üzemkezelésbe vette a Svábhegyi Fogaskerekű Vasutat és teljesen elavult felszerelését a legmodernebb berendezéssel, 2 és félmillió pengő költséggel, villamosüzemre alakította át. A Svábhegyi Fogaskerekű Vasút pályahossza 3915 méter, vágányhossza 5348 méter. Az 1878-ban létesített Budai Hegypálya (Sikló) vasúti üzemét, amelynek építményei és vasúti berendezései 1920 március 2-án háramlás útján a székesfőváros tulajdonába jutottak, 1932 január 1-ével a BSzKRt vette kezelésébe, egyelőre a székesfőváros számlájára. A Budai Hegypálya átlagos évi teljesítménye 62.000 kettős menet, 13.000 kocsikilométer, 440.000 utas. — A naponta átlag forgalomba adott kocsik száma az 1934. évben 1328 volt. A teljesített kocsikilométerek száma 1934-ben 80,410.399 volt. A szállított

utasok száma 1934-ben 324,351.345 volt. A járművek száma a vasutak egyesítésekor 1071 »kétmótoros« személykocsi, 551 pótkocsi, 38 egyéb motoros és 217 mótornélküli, összesen 1877 volt. Ezek közül az 1919. évben 341 motorkocsi és 169 pótkocsi használhatatlansága miatt félre volt állítva, de a többi jármű is alig volt üzemben tartható. A leromlott járműállományból a még használható kocsik teljesen átépíttettek s a kocsik egy részét