Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1934)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
269 zatát nyújtja. Ezenkívül svéd gimnasztikára és Frankel-gyakorla- tokra van berendezkedve, specialista orvos és okleveles svédtorna- tanárnő vezetése mellett. Orvosi villanyozóosztály, diathermiás, d’Arsonval-készülékkel, Quartzfénykezelésekkel és négyrekeszes villanyfürdővel, továbbá Röntgen-osztály, valamint bakteriológiai vegyi és szerológiai laboratórium egészíti ki az intézet orvosi berendezkedését. A maga nemében páratlan szépségű a fürdő parkjában elhelyezett termális hullámfürdő. 1934-ben készül el a télikert helyiségéből alakított pezsgő fürdőúszócsarnok. A gyógyfürdővel közvetlen kapcsolatban levő szálló 232 szobája a modern szállótechnika minden kényelmi berendezésével van ellátva. Az összes szobák központi melegvízfűtéssel, állandóan cirkáló hideg és meleg vízzel, zajtalan fényjelzőberendezéssel, 100 szoba inter- urbán telefonnal, 60 szoba telefonhírmondó berendezéssel van ellátva, 72 szoba külön fürdőszobával kapcsolatos. A szálló hatalmas méretű és fényes berendezésű társas helyiségei a legelőkelőbb külföldi nagyszállókra emlékeztetnek és a vendégek részére az előkelő otthon kényelmét és szórakozását biztosítják. A nagyméretű szállodai éttermeket egy dunai és egy parkterrasz, ezenkívül egy polgári étterem egészíti ki. A vendégek szórakoztatására szolgál a szállóhallban felszerelt rádió, a télikert és nyáron a tenniszpálya. A gyógyfürdő és gyógyszálloda megépítése és berendezése a telekszerzésekkel együtt 9,700.000 aranykoronába került. A gyógyfürdő fejlesztése céljából egy új, teljesen modern nőgyógyászati fürdő- és kezelőosztály létesíttetett. Az osztály felszerelése Magyarországon egyedülálló s azt az üzem nőgyógyász orvosa vezeti. Az intézmény vezetője : Bánlaky Géza, az egyesített üzemek központi igazgatója. — II. Rudas-gyógyfürdő. (I., Döbrentei-tér 9. sz. Távbeszélő kapcsolószáma: 53—8—07.) Fürdőjellegét a török hódoltság idején, 1556-ban nyerte, amikor Sokoli Mustafa pasa a mai gőzfürdők nyolcoszlopos, hatalmas boltozató, mecsetszerű termét, az úgynevezett törökfürdőt felépítette, mely ma is ép állapotban a főváros egyik építészeti remekét és történelmi nevezetességét képezi. Mostani épülete 1831-ben épült. A főváros a fent említett török fürdőhöz kád- és kőfürdőket és vendégszobákat épített, a fürdő történelmi nevezetességű részét pedig jókarba helyezte. A főváros a fürdőt azóta is folyton nagyobbította, fejlesztette s ezáltal a mai igények színvonalára emelte. Ezidőszerint a 114 kabinnal rendelkező gőzfürdőn kívül 5 rádium kádfürdő, 5 szalon, 10 porcellán- és márványkád-, 2 népfürdő és a 128 kabinnal bíró úszócsarnok áll a közönség rendelkezésére. Az 1932. évben kémfúrás útján feltárt három forrás közül a »Juventus« rádium forrás vizét 1933-ban a szalónfürdők helyén épült teljesen új rádiumos kádosztály táplálására bevezették ol y módon, hogy a forrásvíz tárolás és szivattyúzás nélkül közvetlenül a kádakban ömlik és ezáltal rádium emaná- tiójából semmit el nem veszít. Az új gyógyosztály oly módon nyert elhelyezést, hogy a fürdő későbbi fejlesztési terveibe beilleszthető legyen. Az osztály csak orvosi rendeletre vehető igénybe. Az üzem helyszíni vezetésével megbízva: Kordély Kovács Béla nyug.
