Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1934)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
270 műszaki tanácsos. •— III. Széchenyi-gyógyfürdő. (VI., Városliget. Távbeszélő száma: Aut. 251—63.) A Széchenyi- gyógyfürdő a városligeti tó északi partján épült 1711.66 négyszögölnyi területen. Utóda, illetve a fejleménye az egykor oly népszerű Ártézi-fürdőnek, mely Zsigmond Vilmos nagynevű geológusunknak köszönheti létét, aki 970.48 méternyi mélységben 73.92 Celsius fokú forró, kénes gyógyforráshoz juttatta a fővárost. A forrás napi szolgáltatóképessége 760 köbméter. Az új fürdőt 1913-ban adták át a nyilvános közhasználatnak. Az építési és berendezési költség összesen 3,900.000 korona. A fürdő modern reneszánsz-stílusban épült, egy fő- és két szárnyépülettel. Van 15 szalon- és 36 termál- kádfürdője különleges gyógyászati berendezésekkel (szénsavas, iszapborogatásos, fényfürdő stb.), férfi- és női termál gőzfürdője 247 öltözőfülkével, előfürdővel, langyos-, forró- és lehűtőmedencékkel, száraz és nedves gőzkamrákkal, izzasztó pakkolóhelyisé- gekkel, pihenő-, lábápoló- és fodrászhelyiségekkel; teljesen átépített férfi és női népfürdője összesen 494 vetközőszekrénnyel, zuhanyokkal, előfürdővel, meleg- és forrómedencével, továbbá gőzkamra, dörzsölő-, lábápoló-, pihenő- és fodrászhelyiségekkel, Zander-helyiséggel; 1927-ben nyílt meg az újonnan épült stranduszoda 6900 négyzetméter területen, három nagy medencével, összesen kb. 2400 köbméter űrtartalommal, 2040 m3 vízfelülettel, zuhanyhelyiségekkel, külön férfi és női napozóval, 2800 m3 homokos területtel; a befogadóképessége kb. 3400 személy ; a rendelkezésre áll vetkőzés céljából 589 négyszemélyes kabin és 1050 vetközőszekrény külön a férfiak és külön a nők részére. Az átépített két népfürdő építési költsége 2,000.000 pengő, míg a stranduszodáé 2,400.000 pengő. A gyógyvíznek ivókúrára való felhasználása céljából megnyílt a fürdő ivócsarnoka, mely az épület jobbszárnyában nyert pompás, kényelmes elhelyezést. Az ivócsarnokot naponta százával keresi fel az idült gyomorbajban, epebántalmak- ban, vese- és hólyaghurutban és köszvényben szenvedő közönség. Vezető : Zombory István fürdőigazgató. — IV. Ásványvízüzem. — Hungária-, Attila kénes és Juventus rádiumos források. (I., Szent Gellért-rakpart 1. Távbeszélő száma : Aut. 530—03.) A székesfőváros budai részén, a Gellérthegy Duna felé eső meredek oldalának északi tövében, az Erzsébet-híd budai végében feküsznek a székesfőváros páratlan gyógyerejű ivóvízforrásai, a Hungária-, Attila- és Juventus- íorrások. Ezek közül a Hungária-forrás természetes, mig az Attila- és Juventus-forrás mesterséges úton feltárt kincse a fővárosnak. Mindhárom forrás legfőbb hasznosítása a naponta többezer beteg által a helyszínen végzett ivókúrák alakjában történik. A Hungária és Attila kénes forrás gyomor- és bélhurutoknál, krónikus gége- és légcsőhurutnál, vese-, máj- és epebántalmaknál bír nagy gyógyító erővel, míg a Juventus rádiumforrás véredény- elmeszesedés, fokozott vérnyomás, rheumatikus és köszvényes megbetegedéseknél elsőrendű gyógytényező. A Juventus-forrás vize a Rudasfürdő rádiumos kádosztályán gyógyfürdők alakjában is felhasználást nyer. Mindhárom forrás teljesen modern foglalattal
