Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1941-1942, 1942-1943 (Budapest, 1942)

Bevezetés

AZ ELNÖKSÉG JELENTÉSE A FŐVÁROSI KÖZMUNKÁK TANÁCSÁNAK 1941/42. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS AZ 1942/43. ÉVI MUNKATERVÉRÓL.

Harmadik jelentésünket terjesztjük ebben a formában a tanács elé s a háború is már immár három éve tart. A Gondviselés különös kegyelme megoltalmazta a hazai földet és fővárosunkat a nagy fegyveres küzdelem közvetlen borzalmaitól, melynek véres hullámai már az egész föld kerekségét elborították. Vállaljuk s viseljük mi is az új Európáért folyó gigászi küzdelemnek a Sors által ránk kiszabott részét, érezzük is annak terheit, de a megnagyobbodott terhek súlya alatt is nemcsak tovább folytatjuk megkezdett munkáinkat, hanem előkészülünk azokra a sokkal nagyobb feladatokra, amelyeka h áború befejezése után nemzetünkre várnak.

Tudjuk és látjuk, hogy a gazdasági élet eddig megszokott formái gyökeres változásokon fognak átesni s a hőn óhajtott béke éveiben is úgy szellemi, mint anyagi téren óriási erőfeszítést kell tennie rokontalan népünknek, hogy az élet könyörtelen harcában létét messzi jövendőre biztosítsa. A főváros és környéke minden időkben nagy, sőt vezető szerepet játszott a nemzeti erőkifejtésben. Hogy ezt a hivatást a jövőben is betölthesse, a fegyverek zaja ellenére is figyelnünk kell a jövendő élet intő szózatára.

Kétségtelen tény, hogy a földrajzi helyzet tette Budapestet nemcsak az ország fővárosává, hanem egyúttal Délkelet-Európa legnagyobb s legtevékenyebb városává.

A földrajzi adottság azonban önmagában nem lett volna elegendő, ha bölcs elődeink idejében fel nem ismerik és meg nem valósítják azokat a feltételeket, melyek nélkül nemcsak a főváros fejlődése, hanem nemzetközi hivatásának betöltése sem lett volna lehetséges. Vasúthálózatunk és hajó3