Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1941-1942, 1942-1943 (Budapest, 1942)
III. Városrendezés Budapesten
III. VÁROSRENDEZÉS BUDAPESTEN. A székesfőváros forgalmának a háború befejezése után várható nagyarányú növekedése arra késztet bennünket, hogy a forgalmi kérdést minden vonatkozásban behatóan tanulmányozzuk s megtegyük az előkészületeket a jövő feladatainak megoldására. E feladatok között legnagyobb arányú kétségkívül a nagyvasúti kérdés. A főváros mai pályaudvarai már három-négy évtizeddel ezelőtt elégteleneknek bizonyultak s azóta állandóan foglalkoztatják az illetékes hatóságokat, szakköröket és a nagyközönséget egyaránt. Több terv készült, ámde egyik sem keltett általános megnyugvást. Az általános helyzet alakulása azonban hovatovább halaszthatatlanná teszi ezt a kérdést is, mert szorosan összefügg egyéb oly városrendezési kérdésekkel, amelyeknek végrehajtása már időszerűvé vált s így a nagyvasúti kérdésnek legalább alapelveit tisztázni és azokban dönteni kell. Ügy látszik, hogy az idő ezt a problémát is annyira kiérlelte, hogy lehetségessé válik a végleges megoldás. A kérdés természetesen elsősorban a m. kir. Államvasutakat érinti s a MÁV. igazgatósága készített is egy tervet, melyet tanácsunknak véleménynyilvánítás végett megküldött.(3041/l/— 1942. sz.) Ezt a tervet tanácsunk sem közlekedési, sem város- rendezési szempontból nem találta elfogadhatónak. A terv szerint ugyanis a nagyvasút a székesfővárosnak sűrűn beépült belső részeit mély és széles bevágásban metszené keresztül, s ennek a nyílt ároknak mentén létesülnének az új állomások. Nem felel meg e terv a közlekedési követelményeknek, mivel az új állomások tervezett elhelyezésénél megfelelő bevezető utak nincsenek, de nem felel meg a terv általános városrendezési szempontból sem, mert teljesen megengedhetetlen, hogy a beépített városrészeket széles, nvilt árok hasítsa keresztül s a környezet Fővárosi pályaudvarok. 23
