Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)

IX. Utcaelnevezések

81 Készséggel adtuk meg hozzájárulásunkat ahhoz is, hogy emlékét a nemzeti kegyelet a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank palotájának homlok­zatába illesztett emléktáblán is őrizze az alábbi szöveggel: „Ezt az utcát 1924. decemberében a nemzet kegyelete Gróf Tisza István emlékének szentelte. Hálás és fájdalmas megemlékezés volt ez arról a nagy és nemes magyar államférfiúr ól, aki mint politikai szónok és iró, mint kormányelnök, mikor a felelős édlástól visszavonult, mint katona a harctéren, önzetlenül és önfeláldozással szentelte egész éle­tét imádott hazájának, s aki, az elvesztett háborút követő összeomlás­ban könnyelműen fölidézett forradalmi zűrzavarban menekülni nem akarván, 1918. október 31-én aljas gyilkosság áldozata lett”. * * * Dr. Wekerle Sándor, miniszterelnöksége idején, a legnagyobb szere­tettel, eréllyel és lelkesedéssel karoita fel Budapest országos érdekű fej­lesztését, felismerve ennek az ország ipari, gazdasági és pénzügyi fejlő­désére kiható nagy fontosságát. Az ő nagyívelésű gondoskodásának eredménye a Ferenc József- és 'Jrzsébet-hídakat, valamint az azok körüli új városrendezést megvalósító 1893 :XIV. t.-c., a belső területekről a katonai laktanyákat kitelepítő s egyebek közt a Szabadság-térnek is létet adó 1894 :XX. t.-c. s a székesfő­város fejlesztésére és háztartására hasonlókép igen jelentős 1908:XLVIIÍ. törvénycikk. E nagy ténykedései szerezték meg számára Budapest polgárságának meggyőződéséből fakadt e jelzőt: Budapest legjobb barátja. Budapest polgársága érzületének tettünk eleget, amidőn hálás mél­tánylással nagy munkássága iránt, az ő személyéről az V. kér., Nagy ko­rona-utcát „Wekerle Sándor-utcá”neveztük el. * * * Kossuth Lajos emlékszobrát a székesfőváros nagy nemzeti ünnep keretében leplezte le. Ebből az alkalomból a miniszterelnök úr leirata és Fábián Béla tanácstag javaslata azt a hazafias érzelemből fakadó kíván­ságot juttatta kifejezésre, hogy a tér, amelyen Kossuth Lajos ércbe ön­tött alakja áll, róla neveztessék el. Az egész magyar nemzet lelkében élő e kívánság teljesítése iránt az elnök a Tanácshoz a következő előterjesztést tette: „Kossuth Lajos korszakalkotó jelentősége a magyar köztudatban él. Szívünkben emléke. Jelentőségét, érdemeit nem szükséges a magyal­nak részletesen ismertetni. Hálatelt szívvel vagyunk a Mindenható végtelen jósága iránt, amely őt nekünk adta. A szó: Kossuth, nekünk nem nevet, — fogalmat jelent. A hitet jelenti, hogy van igazság; az erőt, hogy a lélek ereje lebírha- tatlan; a kötelesség tudatát, hogy a Hazáért dolgozni és áldozni kell; a reményt, hogy van feltámadás; az életet: a nemzeti érzést, amely a nemze­tet egybeforrasztja, amely tettekre, alkotásokra serkent, amely csodákat müvei. A nemzeti érzésből fakadó ily csodát láttak, éltek át apáink, amidőn 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom