Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)

IV. Utépités

IV.

Útépítés.

Közgazdasági és közegészség! szempontból egyik hatalmas eszközü tik az út. A városok életében az utak kiképzése és jó állapotban tartása elsőrangú szerepet játszik s fontosságuk közvetlenül a csatornázás és a vízellátás után következik, mert a porképződésnek, az utak tisztántartásának kérdése elsősorban és főleg az útburkolatok problémájának helyes megoldásától függ. A forgalmi eszközöknél a ló, mint vontatóerő, úgyszólván már majdnem teljesen eltűnt s helyét a gépi erő foglalta el. Ezeknek a gépi erejű járműveknek száma és sebessége évrőhévre rendkívüli arányokban fokozódik, ami az útépítőket teljesen új feladatok elé állította s az útépítés technikája felette gyors tempójú átalakuláson megy keresztül.

Az útépítés technikájának fejlődése a városrendezés szempontjából elsőrangú fontosságú s ezért az e téren mutatkozó újabb vívmányok tanulmányozása céljából az 1926-ban Milanóban és Rómában tartott nemzetközi útügyi kongresszusra kiküldtük tisztviselőinket.

Az újabb útépítési rendszereknek, a beton és a bitumenes makadám utaknak kérdésében csak a kísérleti eredmények és tapasztalatok fognak végleges döntést eredményezni. Uj rendszerű próbautakat a székesfőváros a különböző anyagok és módszerek alkalmazásával nagy számban és jelentékeny hosszban létesített. Az ezek használata folyamán mutatkozó jelenségeket állandóan figyelemmel kísérjük.

Az új járműveknek szerkezete és tulajdonságai azonban nemcsak az út anyagában, hanem az utaknak a vonalozásában is újabb, az eddigiektől eltérő követelményeket mutatnak: hegyi utaknál is lehetőleg az egyenes vonalkifejtés és az éles kanyarulatok mellőzése s lehetően az egyenle tes lejtési viszonyok biztosítása az irányadó szempont, míg a lejtések ha jlásszöge bizonyos mértékig a géperejű járműveknek nagyobb adhezió képességénél és erőkifejtésénél fogva nagyobbíthatónak mutatkozik. Ezeknek az elvi szempontoknak a figyelembe vételével állapítottuk meg többek között a Szépvölgyi-út szabályozási vonalát is, amely hivatva lesz egy nagy kiterjedésű és családi házak letelepülésére igen alkalmas, egészséges levegőjű vidéknek a főváros intenzív fejlődési zónájába való bekapcsolására.

Budapest székesfőváros hatósága anyagi helyzetéhez mérten nagy erőkifejtést tett a főváros utainak, tereinek rendezésénél és útburkolattal való ellátása körül; nagy figyelmet fordított a parkok fejlesztésére is. Az ide vonatkozó tervek és javaslatok az 1870 :X. t. c. 17. §-ának rendelkezéséhez képest elbírálásunk tárgyai voltak.