Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)
II. Épitésügyi Szabályzat - az építkezések előmozdítása
31 Az előbbi bekezdésekben említett költségeket, a határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül, közadók módjára kell behajtani”. Egyik további intézkedésünk az Építésügyi Szabályzat 412. §-ának a kiegészítésére vonatkozik. A szakaszt, amely szerint a boltkapuzattal és a kirakati szekrénnyel elfoglalt közterület után évenkint, a hatóság által esetről-esetre megállapított használati díjat kell fizetni, olykép egészítettük ki, hogy az évi használati díj az 1914. március elseje előtt létesített boltkapuzatokkal és kirakati szekrényekkel igénybe vett közterületek után is fizetendő. Beiktattuk továbbá a szabályzatba, hogy a közterületet elfoglaló épületrészek (kiszökellék, zárterkély, világító akna) után megállapított díjakat, a fizetés elmulasztása esetében közadók módjára kell behajtani. Itt mindenekelőtt rámutatunk arra, hogy a szabályzat a közterület- használati díj fizetése szempontjából külön kategóriába osztja a boltkapuzatokat, kirakati szekrényeket és külön a kiszökellékeket, zárt erkélyeket. Kiszökellék és zárt erkély után, — miután ezek az épület állagává válnak, — a díjat a használat egész tartamára, egyösszegben kell fizetni, míg ellenben boltkapuzatok és kirakati szekrények után, — mivel ezek a létesítmények nem alkotórészei az épületnek, hanem bármikor könnyen el távolíthatók és újakkal pótolhatók, — a díj évenkint esedékes. A díj kivetését a Közmunkák Tanácsa, 1924-ig akként foganatosította, hogy míg az 1914. óta létesített boltkapuzatok és kirakati szekrények tulajdonosai használati díjat fizettek, addig az 1914. év előtt keletkezett ilyen létesítményeket nem vonta díjfizetés alá, holott az 1914. évi szabályzat általában minden boltkapuzat, tehát az 1914. év előtt létesített boltkapuzatok után is megállapítja az évi használati díj fizetésének kötelezettségét. így állott elő az a visszás helyzet, hogy két egymás mellé került boltkapuzat közül az egyiknek tulajdonosa csak azért nem fizetett használati díjat, mert a boltkapuzat 1914. előtt létesült. Ezt az indokolatlan megkülönböztetést a fentjelzett kiegészítő rendelkezés kiküszöbölte. Az építésrend hatályosabb kezelése szükségessé tette, hogy a pénz- birságolás alkalmazása terén is kiegészítsük az Építésügyi Szabályzatot az ismétlődően megszabható bírság módozatával. Ehhez képest az 538. §-t a következőkkel egészítettük ki: „Abbanhagyásra, megszüntetésre, eltávolításra, kiürítésre, lezárásra, lebontásra, biztosításra, helyreállításra, visszahelyezésre, vagy más munka elvégzésére, avagy cselekmény teljesítésére szóló kötelezéssel szemben fennforgó mulasztás esetében a hatóság, az eset körülményeihez képest, a bírságolást úgy is alkalmazhatja, hogy naponkint vagy hetenkint stb. ismétlődő összegben állapítja meg azt a napi, heti stb. pénzbírságot, amely mindaddig fizetendő, amíg a kötelezés nincs teljesítve. Az egy napra eső bírság összege 50 (Ötven) pengőt nem haladhat meg”. A Budapest Székesfővárosi Közlekedési R. T. a villamos közlekedés gyorsítása végett — úgy amint ez a külföldön már be van vezetve — leheBoltkapuzati használati dijak. Ismétlődő bírságolás. Váltókapcsoló szekrények elhelyezése házakon.
