Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)
II. Épitésügyi Szabályzat - az építkezések előmozdítása
28 A földszint megosztásával keletkező nyílt erkélyek. A Kossuth I.ajos- térre nyíló telkek beépítési módja. ajtót és kéményseprő járdát is létesíteni; alacsonyabb ház építése esetében ezt a szomszédház tulajdonosa tűrni tartozik”. 3. A 100. §. helyébe felvettük a következő rendelkezést: „A 99. §4)an említett felszerelés költségeit az újonnan építkező viseli. A felemelt kéményeknek, valamint a 99. §-ban említett felszerelésnek fenntartása s ennek költségei az újabb épület tulajdonosát terhelik”. Újabb időben olyan építkezési megoldásokkal találkoztunk, amikor a földszint megosztásával keletkező felső helyiségeket üzleti célból (vendéglői üzem, éttermek) nyílt erkélyek beiktatásával kibővítik és ezzel a helyiségek intenzívebb és jövedelmezőbb kihasználását érik el. Az Építésügyi Szabályzat ilyen nyílt erkélyekkel való légürbeni koz- területfoglalás esetére nem tartalmazott rendelkezést s a 402. §. csak a zárt erkélyek után irta elő a használati díj fizetését. Minthogy azonban teljesen indokolt a nyílt erkélyekkel szemben hasonló rendelkezés megállapítása, ezért a 402. §-t kiegészítettük a következő rendelkezéssel: „Utcai vonalon álló házakban a földszint megosztásával keletkező, általában üzleti célokat szolgáló felső helyiségeknél tervezett nyílt erkélyek után is köteles a tulajdonos a hatóság által a használat egész tartamára megállapítandó használati díjat, még az engedély kiadása előtt lefizetni. Budapest székesfőváros monumentális, építőmüvészeti alkotásai között első hely illeti meg a törvényhozás házát, amely úgy elhelyezésével, mint remek építőművészeti kiképzésével már rendeltetésénél fogva is méltó figyelem tárgya. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa teljesen átérezte annak szükségét, hogy az Országház-tér — amely ma már a „Kossuth Lajos-tér” nevét viseli — végleges rendezésében és a térre nyíló telkek kiépítésében az esztétika, a városkép és az építőművészet fokozottabb követelményei harmonikus egybeolvadásban érvényesüljenek. A székesfőváros területére érvényes Építésügyi Szabályzatba már régebben több rendelkezést vettünk fel ezeknek a követeléseknek a biztosítására. így a szabályzat 129. §-a kimondja, hogy a Kossuth Lajos-téren csak középületek és olyan magánépületek építhetők, amelyeknek magassága 25 méter. A Kossuth Lajos-tér különleges jelentősége, valamint az Országház épületével és a keleti oldalon álló középületekkel kialakult jellege megkövetelte, hogy a magasabb városrendezési célok elérésére az említett rendelkezésen túlmenően, még további rendelkezéseket iktassunk be az Épí-> tésügyi Szabályzatba, főleg az északi és déli oldalon még be nem épített telkek beépítése szempontjából. Az Építésügyi Szabályzatot tehát 129. a. §-ként kiegészítettük a következő rendelkezésekkel: „A Kossuth Lajos-téren emelendő épületekre nézve a 129. §-ban foglalt előírás mellett még a következő szabályok kötelezők: A Kossuth Lajos-tér északi oldalán a Fáik Miksa-utca és a Személy- nök-utca meghosszabbítása közti egész vonalon, nemkülönben a tér déli oldalán a Nádor-utca és az Akadémia-utca meghosszabbítása közti egész vonalon — tokintet nélkül arra, hogy a tér e vonalain több telek van-e —
