Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)
II. Épitésügyi Szabályzat - az építkezések előmozdítása
29 úgy kell építkezni, hogy az épületek a téroldal illető egész vonalán külsőleg egy egységes épületet mutassanak. Ezenkívül az északi és a déli téroldal mindkét fenti egész vonalán a szemközti épületeket egymással azonos homlokzattal, azonos architektúrával, egyenlő épületmagasságokkal és egyenlő tetőszékkel kell megépíteni. Az épületek homlokzatát erőteljes és monumentális módon kell kiképezni, nyugodt, vízszintes párkánylezárással, oromzatok, tornyok alkalmazása nélkül. A homlokzatokat kőből vagy műkőből kell készíteni; a sík falfelületeket azonban szabad az időjárás behatásának tartósan ellenálló habarccsal is készíteni. Feltűnő színű anyagokat nem szabad használni. Utcára nyitva alakított udvarral nem szabad építkezni. Az épület a földszinten kívül csak öt emeletsorból állhat. A fedélszéket úgy kell készíteni, hogy épületcsatlakozásoknál takarat- lan tűzfal ne keletkezzék. A padlásteret az utcai soron semmiféle célra sem szabad beépíteni. A földszinten üzlethelyiségeket nem szabad létesíteni, csupán kávéház, vendéglő vagy iroda céljára szolgáló helyiségeket. Az épületeken boltkapuzatot, hirdetőtáblát, világító hirdetőberendezést nem szabad elhelyezni”. Az utóbbi években mind erősebben nyilvánult meg székesfővárosunk lakosságában az a törekvés, amely kertes családi lakóházak építésére irányul és amely törekvés egészségi és szociális szempontokból csak helyeslésre találhat. A III. övezeti, 300 négyszögöl telekminimum alá eső területek egyfelől már meglehetősen beépültek, másfelől telkeik magasra szállt árát a vagyo- nilag és keresetileg erősen legyöngült lakosság átlaga nem képes megadni. A IV. övezetnek a lakott részekhez közel eső területei alkalmasak ugyan a lakosság törekvésének kielégítésére, itt azonban a tapasztalat szerint az alacsonyabb telekárral szemben a 600 négyszögöles minimális teleknagyság múlja felül az építkezni törekvők anyagi erejét. Másrészt a IV. övezetnek az is az egyik jelentősége, hogy a főváros belső, sűrűn lakott területei innen egészséges levegővel láttassanak el s ennélfogva kívánatos a IV. övezet telkeire megállapított ritkább, a növényzet fejlődését lehetővé tevő beépítési mértéknek és módnak az eredeti terjedelemben való fentartása. Méltányolva azt a törekvést, hogy lakosságunk kedvezőbb lakásviszonyokhoz juthasson, s ezzel a fizikai, erkölcsi és szociális szempontból egészségesebb lét feltételeit megszerezhesse: elősegíteni kívántuk e törekvést. A kétoldali szempontok és érdekek összeegyeztetésével helyesnek és lehetségesnek mutatkozott az a könnyítés, hogy a IV. övezet egyes alkalmas részein a 600 négyszögöles telekminimum leszállíttassék, remélve, hogy az építkezési lehetőség és kedv támogatása a gazdasági élet és az építő iparok megerősítésére is ki fog hatni. A területek megállapításánál irányadónak vettük, hogy csak olyan területek bocsáthatók a 600 négyszögölön aluli telekalakításra, amelyek közlekedési vonalakkal és eszközökkel, valamint közművekkel már el vannak látva, vagy legalább könnyen elláthatók és legalább 300 négyszögöles telekminimum mellett, egyebekben pedig megtartva a IV. övezetre megszabott beépítési módot, a családi lakóházakkal való beépítésük nem rontja meg a hegyvidék jellegét és a városképet. A IV. övezet egyes részein 300 négyszög- öles telekosztás.
