Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1916-1922 (Budapest, 1922)
Épitésügyi szabályzat - lakásépités előmozditása
22 Az Építésügyi Szabályzat módosítása a színházakra vonatkozó rendelkezéseiben. A székesfőváros tanácsa 1917. év folyamán az iránt tett hozzánk előterjesztést, hogy az Ép. ü szabályzatot a színházakra vonatkozó rendelkezéseiben módosítsuk. Előterjesztésében utalt arra, hogy az a meghatározás, melyet a szabályzat 470. §-a felállított, amikor építési szempontból színháznak olyan nyilvános előadási termet minősít, melyben siilyesytő, vagy zsinírpadlás van; nem felel meg a színházról a gyakorlati életben táplált felfogásnak, mert ez a felfogás a színház fogalmát más ismérvekhez fűzi, és színháznak minősít sok olyan nyilvános előadási termet, amely az ép. ü. szab. meghatározása szerint építési szempontból nem lehetne színház. Az ép. ü. szab. és a gyakorlati élet között az összhang a szabályzat oly módosításával érhető el, hogy mellőzve a színháznak a 470. § ban építési szempontból felvett meghatározását, csupán a stilyesztővel, vagy zsinórpadlással ellátott színházak essenek az elhelyezés tekintetében a szabályzat 471—473. §-ainak előírásai alá, mig a sülyesztő vagy zsinórpadlás nélküli színházakra a 491. §. legyen az irányadó. Megfontolva az ügyet, indokoltnak találtuk az ép. ü. szab. megfelelő módosítását, belevonva a kiegészítésbe a mulató, kabaré, vagy más efféle előadások, illetőleg mutatványok céljára szolgáló helyiségekről szóló 491. § nál azt az esetet is, amikor az ilyen helyiségek kisebb befogadóképesség meliett is sülyesztővel, vagy zsinórpadlással létesülnek. Ehhez képest az ép. ü. szab. alábbi szakaszait a következően módosítottuk, amely módosítást a belügyminiszter hozzájárulásával életbeléptettük: 470 §. Az általános építési szabályok érvénye a színházak építésére is kiterjed. 472. § Ha a nézőtér 600-nál kevesebb személy befogadására készül: a színház olyan saroktelekre is épülhet, amelyet legalább 15 m. széles utcák határolnak. Saroktelken a színházat úgy kell elhelyezni, hogy közvetlenül előtte a határoló utcák legalább 18 m-re bővü jenek ki. Saroktelekre épülő színházat a szomszédos telek felöl legalább 0.45 m es határ- és tűzfallal kell ellátni. E falat, ha mellette színpad, vagy zsinórpadlás van, a szomszédos épület tetőszerkezeténél legalább 150 m-rel, más esetben legalább 0*50 m.-rel magasabbra kell építeni. 478. §. Ha a színháznak sem sülyesztője, sem zsinórpadlása nincsen, elhelyezésére a 491. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók. 491. §. Mulató, kabaré, vagy más efféle előadások, vagy mutatványok céljára: a) legfeljebb 300 látogató befogadására szolgáló helyiséget lakóházban is szabad berendezni, de csak a földszinten; b) legfeljebb 500 látogató befogadására már külön épületet kell emelni, amely az utcai vonalon, közbeeső, vagyis olyan telken is épülhet, amelynek csak egy oldala van utca, vagy köztér által határolva, ha az utca legalább 15 méter széles; c) több mint 500 látogató befogadására tervezett ilyen épület telkéhez ugyanazok a kellékek szükségesek, amelyek a 471. és 472. §-okban vannak megállapítva. A c) pontban foglalt rendelkezés irányadó akkor is, ha az a) és b) pontokban említett helyiségek sülyesztővel, vagy zsinórpadlással létesülnek. Az ipartelepek helyzete a főváros övezeti beosztásában. Az 1914. óta érvényben levő Építésügyi Szabályzat, mely a főváros egész területét városrendezési és fejlesztési szempontból nyolc övezetre osztja be, a többek között úgy rendelkezik, hogy az I., III., IV. és VI. övezetekben, továbbá a III. és IV. övezetnek, nemkülönben az ezek építési módja szerint beépítendő területeknek szomszédságában, valamint az ezekkel szemben fekvő telkeken a gyár, vagy gyárjellegü iparüzlet céljára szolgáló építkezés nem foganatosítható. A szabályzat 413. §-a jogot ad a hatóságnak arra, hogy a templomok, iskolák, kórházak és középületek szomszédságában a nagy zajt okozó üzlet céljára szolgáló építkezést megtilthassa; a 429. § pedig kimondja, hogy a III. és IV. övezetben, valamint az üdülésre szolgáló erdők és par- kozott területek közvetlen szomszédságában ipari célokra gőzkazánt felállítani nem szabad. Kétségtelen, hogy amikor az Építésügyi Szabályzat a főváros bizonyos területein nem engedi meg a gyár vagy gyárjellegü építkezést, ezzel azt akarja elérni, hogy az illető területeken az ilyen iparüzem ne is gyakoroltassék. Másfelől azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy e területeken tényleg már vannak ilyen ipartelepek, amelyek alkalom- és ötletszerűen, épitésrendőri utón nem szüntethetők meg, mert e tekintetben számolni kell azokkal a tulajdonjogi, exisztenciális és ipari érdekekkel, amelyeket a megszüntetés kérdése a legközvetlenebbül érintene. Hogy tehát e téren az ép, ü. szab. célzata és rendelkezései érvényesüljenek, az építési és épitésrendőri ható-