Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1916-1922 (Budapest, 1922)
Épitésügyi szabályzat - lakásépités előmozditása
ságok eljárásának arra kell irányulnia, hogy az ilyen iparüzletek építési fejlesztése és bővítése, egészben vagy részben való újjáalakítása meglegyen gátolva, ami végeredményben azt a további célt is szolgálja, hogy a gyárak és gyárjellegü ipartelepek a részükre kijelölt városrészekben kezdjenek véglegesen elhelyezkedni. A hatósági eljárásra nézve tehát kimondva a fentebbi irányelvet, figyelmeztettük a kér. elöljáróságokat, mint elsőfokú épitésrendőri hatóságokat, hogy ha olyan területen levő gyárnál, vagy gyárjellegü iparüzletnél, amely területen ilyen célra az építkezést tiltja a szabályzat, a fejlesztésre, bővítésre, egészben vagy részben való újjáalakításra irányuló építkezést, vagy építési engedély alá eső berendezés létesítését észlelnék, ez ellen haladék nélkül tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Másrészt szem előtt tartva a szóban levő ipartelepek tulajdonosainak saját jól felfogott érdekeit, felhívtuk az elöljáróságokat arra is, figyelmeztessék a gyártulajdonosokat egyénenkint, hogy üzemüket csak a már engedélyezett kereteken belül folytathatják és semmiféle építési fejlesztés, bővítés, vagy újjáalakítás engedélyezésére nem számíthatnak. A dunai alsó rakpartokon a hajózási forgalom érdekében létesítendő építmények építési módja. Abból az alkalomból, hogy a Magyar Folyam- és Tengerhajózási R. T. a helyi hajózás, illetőleg az átkelő forgalom szükségleteinek kielégítésére annak idején a dunai alsó rakpartok több helyén különböző rendeltetésű épületek létesítéséhez kezdett, szüksége merült fel annak, hogy figyelemmel a Dunapart jellegére és a partról nyíló kilátás megóvására, állapíttassanak meg azok az elvek, amelyek építési szempontból irányadókul veendők az alsó rakparton emelendő építményekre nézve. Minden szempontból megvitatva a kérdést, a dunai rakpartokon emelendő építményekre nézve a következő elveket állapítottuk meg: 1) az építmény bárminő anyagból készül is, csak ideiglenes lehet; 2) magassága (tetőgerince) nem haladhatja meg a felső rakpart ottani falazatának legfelsőbb vonalát, hozzáértve az árvízvédelmi falat is; 3) az építményt csak lapos tetővel szabad kiképezni; 41 hogy az épitményen megengedhető-e a 2. pontban megszabott magasságon túl emelkedő valamely alkatrész, vagy tartozék, továbbá a felirati, vagy hirdetőtábla alkalmazása; ezt a hatóság esetről-esetre dönti el. 5) Az építményt rikító színezéssel ellátni tilos. Az építési engedélyek érvényének meghosszabbítása. A fővárosban az építési engedélyek hatályára nézve az a szabály van érvényben, hogy az engedély hatályát veszti, ha jogerőre emelkedése napjától számitva a munkát egy év alatt meg nem kezdik, vagy ha a megkezdett munka egy éven át szünetel. Méltányos figyelemmel a háború által a gazdasági életben előidézett rendkívüli helyzetre, valamint különösen a forradalmak révén bekövetkezett gazdasági válságra, amely ma még nyomasztóbb, mint valaha, viszont azonban remélhető, hogy különösen az építkezéseknél a bénultság a közel jövőben enyhülni fog, hozzájárultunk az érdekeltségnek a székesfőváros tanácsa által pártolt ahhoz az előterjesztéséhez, hogy a lejárt építési engedélyek érvénye esetről-esetre meghosszabbittassék. Legutóbb kimondtuk, hogy a lejáró és meghosszabbítás a'á kerülő építési engedélyek 1923. évi április hó 1-ig terjedő időre szóló érvénnyel hosszab- bithatók meg. A gépfelállitási engedélyek feltételeinek a kérdése, figyelemmel az ipartörvényre. A székesfőváros tanácsa, elsőfokú építési hatósági minőségében, a gépfelállitási engedélyekbe a következő általános kikötést szokta felvenni: „A motort, gépeket és az egész berendezést olykép kell felállítani, hogy az üzem a szomszédot, vagy az utcát ne háborgassa; jogos panaszok esetén tartozik engedélyes az ezek megszüntetésére vonatkozó hatósági utasításoknak haladéktalanul megfelelni. Az eseiben, ha engedélyes ily utasitásokat végre nem hajtana, vagy ha azokkal a kívánt eredmény elérhető nem lenne, úgy köteles a fél a kérdéses gép-, vagy egész berendezés üzemét hatósági felszólításra beszüntetni.“ Ezt a kikötést a kereskedelemügyi miniszter az 1884: XVII. t -c. ben foglalt ipartörvény rendelkezései szempontjából kifogásolta, mert nézete szerint a kikötés lényegileg az üzlettelep megszűnteiére irányul, már pedig az ipartörvény értelmében az üzlettelep csak teljes kárpótlás mellett, kisajátítás utján szüntethető meg.
