Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1916-1922 (Budapest, 1922)
Szabályozás
15 Csak forgalmi szempontból kívánatos a belső sztrpentines szakasznak mérsékeltebb, nevezetesen 5%, illetőleg a kanyarulatokban 3°/0-°s emelkedéssel való kiképzése, amint ezt a mérnöki osztály megoldása feltünteti1. A mérnöki osztály az útvonalat egészen a szekesfováros tervében szereplő, már emliteit 15 méteres (7 91 öl) betorkoló útig vezeti 5 °/o-os emelkedéssel, mig ezzel szemben a fővárosi tervezet az útvonalat az említett betorkolásig 6 °/0-kal képezi ki; további folytatásában a székes főváros nagyobb leásás árán 5 %-os megoldást hoz javaslatba, mig a mérnöki osztály, alkalmazkodva a meglevő terepviszonyokhoz, az útszakaszt 5-46, illetőleg 5 6 70 kai képezi ki. Arra való tekintettel, hogy a 10 ölben (18 96 méter) már megállapított Zöldmáli ut kezdő szakasza 5°/o nál nagyobb emelkedesü, ennek folytán oly enyhébb összeköttetésről is kell gondoskodni, mely a Szépvölgyi-utat kapcsolatba hozza az első szakaszában már kiépített azzal a 13 öles (24 65 m.) főúttal, mely a Margit-körulból kiindulólag a Keleti Károly-, Bimbó-, majd a Mész-utcán keresztül haladva, a Vérhalom-dülőn át a Csatárka és Törökvész-dűlőket érintve, a Nyék-dülői városi erdőbe vezet. A mérnöki osztály a vidéknek ezt a második fő útját 20 m. (10 55 öl) szélességben és 5 °,o os maximális emelkedéssel tervezte meg. A vidék harmadik fcutja az utóbb említett 20 méteres (10'55 öl) és 13 öles (24’65 m.) utak találkozásából indul ki és 15 m. (7 91 öl) szélességben, valamint 5% os emelkedéssel szerpentin alakban halad a Gugger-hegy tetején levő városi erdőig, illetőleg azon keresztül már csak m. (6 33 öl) szélességgel egészen a Szépvölgybe. E három főúton kívül a szabályozási terv sűrűbb mellék úthálózatról gondoskodik, figyelemmel arra. hogy VIII. övezetről van szó, ahol kissebb parcellák is kelethezhetnek és igy a vidék, a mely különben is eléggé közel fekszik a beépített városhoz, mintegy ki van jelölve a közel jövőben való fejlődés számára, főleg a kisebb családi házak létesítésére. A hegyi vizek elvezetése céljából a terv a meglevő két nagy árkot 12 m. (6 33 öl) illetőleg 15 méterre (7*91 öl) szélesíti, s az árkokat keresztező utak áthidalással vezettetnek. A többi, kisebb jelentőségű árkokat a mérnöki osztály feltöltendőknek javasolja, s az ezekben, valamint a kccsiutakon összegyűlő esővíz elvezetéséről a kccsiutak mentén létesítendő szélesebb kövezett folyókákban kivan gondoskodni. A terv gondoskodik nyughelyek és közcélra fenntartandó területek biztosításáról is; külön nagyobb parkokra szükség nincs, mert az ide vonatkozó igényeket a közvetlenül határos városi erdők teljesen kielégíthetik. A fentiekben ismertetett tervet, érdemleges határozat hozatala előtt tárgyalás és esetleges észrevételeinek közlése végett még az 1916 év végén áttettük a székes fővároshoz. Megkeresésünkre a székes főváros tanácsától a folyó 1922. évben kaptunk választ. Ebben jelzi a székesfővárosi tanács, hogy a nagy területet felölelő szabályozási tervnek a székes- főváros részéről való áttanulmányozása és letárgyalása még hosszabb időt vesz igénybe. Minthogy azonban a székesfőváros programmba vette a szépvölgyi ároknak a közel jövőben való rendezését, ami viszont szükségessé teszi, hogy a Szépvölgyi-ut szabályozási terve a régi zsidótemetőig ha'adó belső szakaszra nézve már most végleg megállapittassék, ezért kéri, hogy e szabályozási részletet állapítsuk meg, még pedig a fővárosi tervezet elfogadásával. Részünkről a kérdést újabb megfontolás alá vesszük és rövidesen határozni fogunk, hogy az árokrendezés halasztást ne szenvedjen. A Hajtsár-ut környékének szabályozása. A VII. kerületi Hajtsár-ut és am. kir. államvasuti körvasút között fekvő területre vonatkozóan— amely területet legnagyobbrészt a székesfőváros által kisajátított gróf Andrássy féle telkek alkotják — a székesfőváros szabályozás módosítási tervet dolgozott ki és kapcsolatosan kiterjeszkedett a vidék beépítési módjának is a megváltoztatására. Ennek a nagyobbszabásu városrendezői tervnek az érdemleges tárgyalását azonban kezdetben a háború kitörése miatt, később pedig a főváros akkori vezetőségének kérelmére függőben tartottuk, s a kérdés tárgyalása még ma is függőben van. A szabályozási terv csupán ama részletének a letárgyalása vált szükségessé, n ely Csömöri-ut vonalazására, illetőleg vezetésére vonatkozik. Aktuálissá tette e szabályozási részlet elintézését az a körülmény, hogy Pestújhely község olyan csatorna létesítését kérte, melyen a község vizei a Rákospatakba legyenek elvezet- hetők. Minthogy a székesfőváros elvileg nem emelt kifogást az ellen, hogy a község területéről a vizek elvezetése a fővárosi csatornahálózatba való bekapcsolással történjék és megállapítást nyert, hogy a vízelvezetés célszerűen csak a Csömöri-utón építendő csatorna segélyével oldható meg, ezért vált szükségessé a Csömöri ut vonalvezetésének és szabályozásának a megállapítása — a Hajtsár-ut és a körvasút, illetőleg a határ között. A magunk részéről a bemutatott tervnek megfelelően elfogadtuk és megállapítottuk a Csömöri ut említett szakaszának uj vonalozásat és 35 m. (18 46 öl) szélességben való létesítésé
