Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1916-1922 (Budapest, 1922)
Szabályozás
16 Alsórákosirétek-dülő szabályozási terve, az Andrássy-ut folytatása. A Városligettől keletre elterülő Herminamező- és Istvánmező-dülők, továbbá a Rákospalota és Pestújhely községek határáig terjedő, úgynevezett Alsórákosirétek-dülő szabályozási kérdése, illetőleg az általunk e külső területekre kidolgozott szabályozási terv hosszabb időn át volt a székesfővárosnál tárgyalás alatt. Idevonatkozóan a székesfőváros a maga részéről is készített tervezetet és azt 1917-ben hozzánk áttette. Részünkről a szabályozási tervnek azt a részét vettük első sorban tárgyalás alá, mely a m. kir. államvasutak rendező pályaudvara és az Erzsébet királyné-ut közt fekvő vidékre vonatkozik. E vidék szabályozási kérdésének az eldöntése azért vált sürgősen szükségessé, mert az ottani érdekeltség telkeit parcellázni óhajtja, aminek természetesen a tő feltétele az, hogy a szabályozási terv meglegyen állapítva. A szóban levő terület szabályozása ismét előtérbe helyezte az Andrássy-ut meghosz- szabbitásának, illetőleg egészen Rákospalota felé az alagi versenypályáig való folytatásának az eszméjét. A székesfőváros terve az uj sugár-utat az Eperjesi-ut vonalában vezeti; a sugáiulra merőleges irányú utak közül a Rákospatak-utca, partsávokkal ellátva 90 m.-re (47*46 öl) kiszéles- bül. A Hajtsár-utat pedig, mely e terület főforgalmi körútja, a terv 35 m. (1846 öl) szélességben oldja meg. Gondoskodás történik a tervben parkozott- és játszóterek létesítéséről, valamint templomok és egyéb középületek megfelelő elhelyezéséről is. Az övezeti beosztás szempontjából annyiban történik változás, hogy mig a most érvény ben levő beosztás szerint a Rákospatak-utcától kifelé eső részen a VIII. övezetet a sugárirányú főutvoialak mentén az V. övezetbe sorozott területsávok szakítanák meg, addig a terv ezeket elhagyja, viszont azonban az Andrássy-ut folytatásában kiképzendő fősugárut környékére a VI. övezet építési módját, tehát a szabadon álló építkezést veszi kilátásba. A Rákospatak utca és a Hajtsár-ut közé eső területen pedig az V övezet építési módja maradna meg, de azzal a módosítással, hogy minden, utcák által zárt telekszigeten csatlakozó udvarokat kell alakítani. Tárgyalva a tervet, mindenekelőtt az Andrássy-ut folytatásában vezetend) főútvonal kérdésével foglalkoztunk és idevonatkozóan mérnöki osztályunk módosításait tettük magunkévá. Mérnöki osztályunk terve az Andrássy-ut folytatásában a Milleniumi-emléktől, illetőleg a Városligeti-tó feletti hidtól kiinduló s a Széchenyi-fürdő főhomlokzati sikjával párhuzamosan a Városligeten át haladó utat egyenesen továbbvezeti a Hajtsár-utig. A Hajtsár-ut, a Róna-utca s a most említett uj ut keresztezésével képződő nagy térből azután egy sugárutat idit Rákospalota felé, amely a főváros területén egyik részét fogja alkotni az alagi versenypályáig majdan vezetendő u'vonalnak. A székesfőváros a sugárutat az Eperjesi ut helyén tervezte meg. Ezzel szemben mérnöki osztályunk terve ezt az uj sugárutat az Eperjesi úttól délkeletre el tói va, de azzal párhuzamosan vezeti, amely elrendezésnek nemcsak az az előnye, hogy a rendező pályaudvar és az Erzsébet királyné-ut között fekvő terület eme főútvonala középre kerülvén, céljának és rendeltetésének még jobban fog megfelelni, hanem az is, hogy a Máv. körvasút töltését az aluljáró kiépítésére alka'- masabb helyen metszi, főleg pedig az, hogy az Andiássy-ut folytatása mérnöki osztályunk tervében egy világosan áttekinthető megoldást nyer. A szabályozási terv további részleteinek tárgyalása folyamatban van. A ceglédi vasúti vonal megszüntetésének kérdése, a Nyugati p.-u.—Kőbánya közötti szakaszon. A Máv. ceglédi vonalának az a része, mely a „Nyugati p.-u.“-ból kiágazólag Kőbá nyáig, illetőleg a X. kér. Gyömrői útig terjed, az u. n. „Kőbánya alsó p -u.“ ral együtt 7 krrf hosszú gátat von a főváros fejlődése elé. E vasúti vonalnak a „Nyugati p.-u.-tói a Kerepesi útig terjedő 3 km. hosszú szakaszában, a vasúti pályatest beis város felé néző oldalán a Francia-ut, a vasúti pályatest külső oldalán pedig a Mexikói ut húzódik el, amely utak környékén a telekfelosztásokat és építkezéseket évtizedeken át megakasztotta az a körülmény, hogy az államvasutak állandóan vonakodtak a város- rendező hatóságok részéről kívánt fölvilágositás megadásától e vonalakat illető terveik felől, mint amelyek a budapesti pályaudvarok rendezésének a kérdésével vannak szoros összefüggésben. Ezért a környékbe eső városrész végleges szabályozását sem lehetett megállapítani. Utóbb, az 1914—15. évi tárgyalások során az államvasutak igazgatósága kijelentette, hogy a ceglédi vonal pályatestéből az utszabályozások céljára semmiféle teiületet sem engedhet át, ellenben a vasuli pályatest céljára 45*52 m. (24 öl) széles területsáv biztosítását kívánja. A fővárosi hatóságok ehhez képest, az államvasuttakkal történt megegyezéssel, a vasúti pályatest szélességét 45*52 méterben (24 öl), a Mexikói-ut szélességét 15*17 méterben (8 öl) és a Francia-ut szélességét 11*38 m.-ben (6 öl) megállapították.
