Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - XII. Vegyesek

124 A budai főgyűjtő csatornát már a legközelebb meg kell építeni és erre a czélra itt csak a Lánczhid alatt elvonuló alsó rakpart vehető igénybe. Ezen a helyen oly nagy mennyiségű, másodperczenként mintegy 10 m.3 szenny- és csapa­dékvíz kerül levezetésre, amely a főgyűjtő nagy hosszúságánál fogva kiadódó mint­egy -f 3 m. Dunasempont feletti magasság és az alsó rakpart csekély felszín- magassága mellett csak megosztott, azaz kétágú ikercsatornában lesz elvezethető. Minthogy pedig a rendelkezésre álló Dunasempont feletti magasságot ki­használó kétágú csatorna az alsó rakpart teljes szélességét igénybe veszi, ezeknél az okoknál fogva nem járulhattunk ahhoz, hogy a Lánczhid alatt elvonuló rakpart csak részben is a hídfő megerősítésére lefoglaltassék. Kértük tehát a kereskedelemügyi minister urat, méltóztassék a budai Lánczhidfő megerősítésénél a balparti hídfő megerősítéséhez hasonló megoldás alkalmazását elrendelni, miáltal a budai hídfőnél az alsó rakparton tervezett össze­kötő vasbetongerenda alkalmazása egészen elhagyható. — A hídfők megerősítése által érintett partfalrészek lebontása és helyreállítása, úgyszintén a vámházikókból kivezető csatornák áthelyezése ellen észrevételt nem tettünk, azonban kívánatosnak jeleztük, hogy a megerősítési munkák befeje­zésével a jobbparti hídfő mellett levő parkok és parktámasztó falak elrendezése revízió alá vétessék. A kereskedelemügyi minister ur méltányolva az általunk kifejtett okokat, a budai alsó rakpartnak a Lánczhid alatt tervezett elfoglalását elejtette. Egyszersmind elrendelte a budai hídfő mellett levő parkok és támasztófalak elrendezési kérdésének tanulmányozását. Ennek az utóbbi kérdésnek gyökeres megoldását részünkről úgy esztétikai, mint különösen forgalmi szempontból annyira fontosnak találtuk, hogy indíttatva éreztük magunkat vele külön is behatóbban foglalkozni. Nem kerülhette el ugyanis figyelmünket az a forgalmi torlódás, mely a Lánczhid budai oldalán, egyrészt a Fő-utczai és a Lánczhid-utczai, másrészt az alagút és az Albrecht-ut felől jövő forgalom találkozásából származik s amely tor­lódás éppen a hídfőnél áll elő. E forgalmi nehézség eloszlatására az egyedüli kedvező alkalom a Lánczhid átépítése, mellyel kapcsolatosan a budai hídfő átalakításával és az ottani parkok egységes, térszerü kiképzésével el lehetne érni azt, hogy a Fő-utczai és a Láncz­hid-utczai forgalom már a hídról jobbra-balra tereitessék és ekként az alagút felől jövő forgalommal való keresztezése kiküszöböltessék. Felette szükségesnek mutatkoznék ez a megoldás annyival inkább, mert a Lánczhidat, annak szerkezeti megerősítése után, bizonyára a teherforgalom számára is átengedik, következőleg a mostani állapot meghagyása esetén a budai oldalon a forgalmi torlódások még csak nagyobbak lennének. Tanácsunkban az átalakítás eszméjének egyik buzgó képviselője Zielinski Szilárd dr. műegyetemi tanár volt, aki a megoldásra a maga részéről külön tervet is készített és azt tárgyalásunk alá bocsátotta. Zielinski dr. tervének kidolgozásánál a következő három elv érvényesülését tartotta szem előtt: 1. a hídról a budai oldalra s innen a hidra irányuló mai forgalom igényét; 2. a parti csatlakozást a Lánczhiddal, mint általánosan elismert remekmű­vel, figyelemmel arra az esztétikai követelményre, hogy a parti csatlakozás a híd­dal harmonikus egészet alkosson;

Next

/
Oldalképek
Tartalom