Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - X. Margitsziget

— 113 —

A viz levezető csatornájában talált lerakódás összetétele a következő:

Mész (CaO)

Magnesia (Mg 0) ... ___

Széndioxyd (C02)

Silicium dioxyd (Si 02)

Viz és organikus anyag

Vas ... ... ... ... ...

54-30 %

1- 14 „ 41-49 „

0-21 „

2- 60 „ nyomokban.

Minthogy a viz aktivitást mutatott, feltehető volt, hogy e lerakódásban is aktiv anyagnak legalább csekély nyomai feltalálhatok; azért ez irányban is kiterjesztetett a vizsgálat, amelynek eredménye igazolta a feltevést, mert a radium nyomai kimutathatók voltak (1 kg. anyagban 1'16X10~6 mg. Ra.).

Ez a lerakódás tehát főtömegében calcium-carbonátból áll és lehűlés, továbbá szénsavveszteség folytán válik ki a vízből s már a vízesés előtti medenczé- ben a viz felszínén úszó fehér habszerü anyagban jelentkezik.

A szigeti hévviz artézi kútjának Zsigmondy Vilmos bányamérnök által végzett fúrása 1866. deczember 21-én kezdetett meg és 1867. május 13-án fejeztetett be, amikor is a kiömlő viz mennyiségileg is kielégítő bőségünek jelentkezett. Fúrás közben a fúró a következő geológiai^ képződményeken hatolt keresztül: 4’74 méterig alluviális homokon és iszapon, 8"54 méterig alluviális kavicson, 113*82 méterig alsó oligoczén (kisczelli) agyagon és 119"51 méterig inészmárgán. A kút mélysége kereken 120 méter.

A Szent-Margitszigeti fürdőt a belügyminister ur 1896. évi január 8-án 113080/895. sz. a. kelt rendeletével minősítette gyógyfürdőnek.

Az ásvány- és gyógyforrásokat az 1885 : XXIII. t.-cz. 16. §-a értelmében védőterület illetvén meg e védőterület megállapítása iránt az eljárás 1906. évben, még a sziget előző tulajdonosának kérelmére indult meg s e czélra a szakértői javaslatot dr. Schafarzik Ferencz műegyetemi tanár készítette. A hosszabb ideig tartott eljárás befejeztetvén, a földmivelésügyi minister ur 1914. évi márczius hó 3-án 882. sz. a. kelt rendeletével engedélyezte a védőterületet, megállapítván egy külső s egy belső védőterületet.

Az erről szóló engedélyokirat a következő :

Magyar királyi földmivelésügyi minister.

882. V/A szám.

ENGEDÉLYOKIRAT.

A foherczegi Szt.-Margitszigeti gyógyfürdő felügyelősége részéről 1906. évi augusztus 10-én előterjesztett kérelemre az időközben az 1908. évi XLVIII. t.-cz. alapján a fővárosi pénzalap tulajdonába átment és Budapest székesfőváros területén, a Szt.-Margitszigeten levő gyógyvizű ártézi kút részére az 1885. évi XXIII. t.-cz. 16. §-a alapján védőterületet engedélyezek. —

15