Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - X. Margitsziget

114

Minden érdek lehető megóvása szempontjából egy külső, vagy tágabb és egy belső, vagy szükebb védőterületet állapitok meg. —

A külső, vagy tágabb védőterület határa a térképen vörös színnel van megjelölve és a II. kerületi, Zsigmond-utczai 3709. hrsz. ház Primás-utczai sarkából az „a“ pontból kiindulva a Zsigmond-utcza nyugati házsorán belül halad a „b“ pontig, azaz a 3906. 1. sz. telekig. —

Innen az Üröm- és Szépvölgy-utcza délnyugati oldalán vezet tovább Újlakon át folytonosan északnyugati irányban a „c“ pontig, azaz odáig, ahol a 4919—4921. számú parczella északnyugati határvonalának meghosszabbítása az utat metszi. —

A „c“ pontból a 4919—4921. számú parczella északnyugati határán folytatódik, a parczella végénél északkelet felé tart a Mátyás-hegy háromszögelési pontjáig, azaz a „d“ pontig. —

Innen északnyugatra fordulva a Kecske-hegyen át a 4631. sz. parczella északkeleti szélén, majd az ut délnyugati oldalán halad tovább, egy hegyes megtöréssel ismét az ut délnyugati oldalára fordul, átmetszi a 3281. számú parczella délnyugati sarkát, folytonosan északnyugati irányban tart, a 3382/1—33832/. számú parczella délnyugati oldalán s a viharhegyi-út mentén eléri a Hármashatárhegy Lili. jelű határdombját, ahonnan továbbra is északnyugati irányban a hidegkúti határ mentén s a Csúcs-hegy határdombján keresztül jut a 143-as határjelnél levő „e“ pontba. —

Innen délnyugati irányban halad a 142-es határjelnél levő „f“ pontig. —

Az „f“ pontból a solymári határmentén északkeleti irányban eléri a 131-es határjelnél levő „g“ pontot, majd a 129-es határjelnél levő „h“ pontot, a 128-as határjelnél levő „i“ pontot, tovább már Üröm helység határa mentén a 127-es határjelnél levő „j“ pontot s a 112-es határjelnél levő „k“ pontot.

A „k“ pontból északnyugat felé tart Békásmegyer község belsőségéig az „1“ pontig, azaz odáig, hol a 390. számú parczella északi sarka az 1874. sz. utat éri. —

Innen az 1874. számú út délnyugati oldalán húzódik a határ az „m“ pontig, azaz a 2131/a. számú telek északi sarkáig. —

Az „m“ ponttól a 2130/2—2130/1. számú út déli oldalán vonul az „n“ pontig, azaz a 2131/b/l9. számú parczella északi sarkáig, innen az „o“ pontig, azaz a 2132/4. számú parczella északi sarkáig, ahonnan a „p“ pontig, azaz a 2127/1. számú parczella északkeleti sarkáig, majd a „q“ pontig, azaz 2125/59. számú parczella északkeleti sarkáig halad. —

Innen délkeletre hajol s a Duna folyón át a szentendrei sziget legdélibb csücskén eléri az „r“ pontot.

Az „r“ pontból a Duna folyón át halad az „s“ pontig, azaz a káposztásmegyeri pusztán levő 5845. számú parczella északnyugati sarkáig. —

Innen az 5919. számú úton délkeletnek tart a „t“ pontig, azaz odáig, ahol az ut az 5230/1. számú parczellát eléri. —

A „t“ pontból délnyugati irányban húzódik a határ mindenütt a vasútvonal mentén, a vasúti pályatest északnyugati szélén az „u“ pontig, azaz a rákospalotai határban levő 5231. számú parczella délkeleti sarkáig. —

Itt a határ megtörik, északnyugatra fordul és az újpesti határ mentén halad a „v“ pontig, azaz az 1527/a. számú parczella északi sarkáig.

Innen e parczella északnyugati határvonalán az „x“ pontig megy, ugyanezen parczella délnyugati sarkáig. —