Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - V. Vasutak
62 utczai áramfejlesztő telepéből kiinduló nagyfeszültségű kábeleihez csatlakozóan, 2 db 10.000 V. feszültségű 3X35 rézkeresztmetszetü 3 eres kábelt és ezekkel közös gödörben egy 24 eres telefonkábelt fektethessen le, A Kossuth Lajos-utczai - Erzsébet-hidi villamos vasút. Az 1914. év elején nyomatékos kifejezésre jutott az a közóhaj, hogy a Duna két partján elterülő városrészek villamos vasúti hálózatai, a Kossuth La\os-utczán és az Erzsébet-hidon át építendő villamos vasúttal összeköttessenek. — A lánczhidi közlekedésnek a hid átépítése miatt történt beszüntetése e vasút megépítésére irányuló kívánalmat mind erőteljesebbé tette és a székesfőváros fölhívására a Budapesti közúti vaspálya társaság, valamint a Budapesti villamos városi vasút részvény- társaság terveket és ajánlatokat terjesztettek elő, melyek a Kossuth Lajos-utczai vonalon kívül még egyéb vonalépitéseket is felöleltek. A csakhamar megindult tárgyalások során azt az álláspontot foglaltuk el, hogy a villamos vasúti közlekedés javítása, nevezetesen a pesti és a budai közúti vasúti forgalomban a Belvároson át hiányzó szerves kapcsolat létrehozása érdekében szükséges és sürgősen megoldandó az a föladat, hogy a Rákóczi-uti közúti villamos vasút természetes folytatásában, a Kossuth Lajos-utczán, az Eskü-uton és az Erzsébet-hidon át a budai villamos közúti vasutba való bekapcsolással, uj villamos közúti vasúti vonal létesittessék. — A Kossuth Lajos-utczában és az Eskü-uton lefektetendő vágányzatot illetőleg, czélszerünek jeleztük, hogy ez a vonal csak ideiglenes jelleggel engedélyeztessék, fölötte a hatóság szabadon rendelkezzék és e végből azt maga a székesfőváros építse ki. Szükségesnek jeleztük, hogy a Budapesti villamos városi vasút részvény társaságnak Baross-utczai és dunaparti vonala, ebbe az uj vonalba beköttessék; a budai oldalra átvezető vonal részére pedig a Döbrentey-téren ideiglenes végállomás létesittessék, másrészt biztositandónak jeleztük azt, hogy a Lánczhid átépítésének tartamára, a pesti partról, kellő számú kocsik, a Budapesti közúti vaspálya társaság Várkert-rakparti vágányain, a Lánczhidig, esetleg a Pálffy-térig közlekedhessenek. Mellőzendőnek véltük a Budapesti villamos városi vasút részvénytársaság által a Semmelweiss-utczában tervezett végállomást, továbbá az Egyetem-utczábam a Városház-utczában, tervezett uj vonalra, valamint a Budapesti közúti vaspályatársaság által a Döbrentey-utczában, a Várkertrakparton, a Lánczhid-utczában és a Fő-utczában, valamint a Műegyetem-rakparton tervezett uj vonalak építésére vonatkozó terveket, — mert e vonalak a Belváros és a budai városrész keskeny és amellett nagyforgalmu utczáit terhelnék meg és ezért az általános közúti forgalomra veszedelmessé válhatnának, másrészt már meglevő közúti vasutak tőszomszédságában, — azokkal párhuzamosan haladnának és ezért szükségtelenek. Egyúttal fölkérti^, a székesfőváros közönségét és ^különösen figyelmébe ajánlottá^ azt, hofgy mindakét vasúttársaság hálózatának összes vágányzatát revisic alá venni, az egyes pontokon tapasztalható forgalmi torlódások kiegyenlítése, máshiányok és visszásságok orvoslása s a fölösleges vágányzat eltávolítása iránt a kezdeményező lépéseket(megteá^i£)kapcsolatosan pedig a két vasúttársaság között a peage viszonyok rendezését otykép fölkaro h^Jés~m£goléósr«r---v ezetnr sz l v es ke d - "'jók, hogy a közönség a két vasúthálózatot lehetőleg egységesen használhassa.^
