Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - III. Épitésügyi szabályzat

mivel e másik alternativa esetében a hatóság discretionalis Ítélkezésének tere sokkal tágabb és szabadabb lenne, az uj szabályzat alkotásánál is előnyt kellett adnunk annak, hogy a részletekre is meglegyenek az elvek, melyek az építkezőket minél kimerítőbben tájékoztatják és a hatóság discretionalis elbánásának legalább megközelítőleg határt szabnak.

Az épen említett szempontokban leli magyarázatát az uj szabályzat 38. §-a, melyben ki van mondva: „Ha az építkezés máskép czélszerüen kivihető nem lenne, a hatóság a jelen szabályzattól az indokolt szükség mértékéig eltérést engedhet.“ Minden ilyen eltérésnél azonban a székesfővárosi tanács határozata másodfokon való elbírálás végett hivatalból felterjesztendő a fővárosi közmunkák tanácsához. Az eset tehát legalább két hatóság bírálatán megy keresztül és nincs kizárva a belügyminister felülvizsgálata sem.

Meg kell még emlékeznünk a belügyminister ur hozzájárulásával 1914. év márczius hó 1-én életbe lépett „Építésügyi szabályzat11 -nak azóta történt kiegészítéséről a következő intézkedésekkel:

1. A 17. §-hoz. A fővárosi közmunkák tanácsa a székesfővárosi tanács meghallgatásával a városszabályozási terv revíziója során esetről-esetre, az építésügyi szabályzatban előirt építési mód helyébe más építési módot állapíthat meg.

2. A 49. §-hoz. Ha az építkezés kivitelénél a végrehajtó szakértőn kívül építésvezető is működik közre és beigazolódik, hogy a jóváhagyott tervtől való önkényes eltérés ennek az utasítására, vagy közreműködésével történt, ezért a szabályellenességért az építésvezető is felelős.

3. A székesfőváros közönsége a II. kér. Donáti-utcza, a Könyök-utcza és az Irma-tér közt fekvő 2771. és 2772. hrsz. ingatlanokat megszerezvén, elhatározta, hogy e telkeken az Irma-tér bővítésére parkot létesít, hogy a szomszédságban levő iskolának és általában a környéknek szabad légteret és üdülőhelyet biztosítson. E törekvés azonban meghiúsulna, ha az amúgy is kisméretű Irma-térre néző Donáti- és Könyök-utczai telkek a tér megnagyobbitása révén 25 méter magas házakkal épülhetnének be, ami az ottani terep fekszini viszonyai mellett a környék általános képét szépészetileg hátrányosan is érintené. Ezért a térbővitésnek a szabályozási tervbe való beiktatása kapcsán az építésügyi szabályzat azzal a rendelkezéssel egészittetett ki, hogy a II. kér. Batthyány-utcza, a Donáti-utcza és a Könyök-utcza által határolt Irma-térre néző telkeken — kivéve a tér északi oldalán, a Fazekas- és Málna-utczák közt fekvő telkeket — legfeljebb 19'50 méter magas, illetőleg a helyiségeknek valamennyi emeletsoron legalább 3'40 méter ürmagassággal való kiképzése esetén, legfeljebb 21 méter magas házakat szabad építeni (1914. szeptember 25-én 5907. közm. tan. sz. a.)

Az uj szabályzat gyakorlati alkalmazása során, az életbe lépte óta lefolyt aránylag rövid idő alatt is több Ízben merült fel nézeteltérés a székesfőváros tanácsa és a fővárosi közmunkák tanácsa közt aziránt, hogy amikor a szabályzat egyes szakaszai a hatóság discretionális intézkedéséről, az általános rendelkezéstől