Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - III. Épitésügyi szabályzat

49

U '

eltérés, vagy kivétel lehetőségéről szólanak: ezekben az esetekben az elsőfokú építési hatóság a discretionális jogot a fővárosi közmunkák tanácsával, mint felügyeleti hatósággal együttesen, avagy anélkül gyakorolhatja-e. Súlyt helyezve arra, hogy ez a kérdés kölcsönös megnyugvásra vezető olyan megoldáshoz jusson, amely minden további illetékességi vitának elejét vegye, és megfontolás alá véve a szabályzat mindama szakaszait, amelyek egy, vagy más tekintetben a hatóság discretionális eljárásának lehetőségét jelzik; végül oda irányozva a törekvést, hogy érdemi megkülönböztetés révén állapíttassanak meg azok az esetek, amelyek a szabályzat 38. §-ában körülirt eljárás alkalmazásával a két hatóság együttes megítélése alá tartoznak: az alábbiakban jelöltettek meg a szabályzatnak azok a szakaszai, amelyek eseteiben a discretionális hatáskört a székesfőváros tanácsa és a fővárosi közmunkák tanácsa együttesen gyakorolják jelesen:

2. §. (szabályozással érintett telken építkezés), amikor a határozat egészen eltekint a szabályozásból eredő kérdések előzetes megoldásától;

6. §. (telekszabályozás), amikor a telekszabályozást a szokásos rendes módozatoktól eltérő, különleges feltételhez, kötelezettséghez tulajdonjogi korlátozáshoz köti;

114. §. (utczára nyitott udvarterület kiképzése és kerítése);

134. §. (a III. és IV. övezetben összeépített ház);

135. §. (a III. és IV. övezetben közintézet, gyógyszertár stb.);

161. §. (egységes udvar);

162. §. (fokozottabb épitőművészi követelmény);

190. §. (udvar befödése);

191. §. (udvar méreteinél eltérés);

239. §. (más, vagy újabb anyagok és szerkezetek használata);

246. §. (más födémszerkezet alkalmazása);

251. §. (tereken, köz- és nyilvános épületeknél párkányméret);

324. §. (istálló az utczavonalon);

384. §. (monumentális középületnél, térre néző más épületnél lábazat, kiszökellék);

415. §. (az I. övezetben gyár, vagy gyárjellegü iparüzlet czéljára építkezés), amikor nem nyomdáról, vagy áruházzal kapcsolatos műhelyről, hanem a §-ban említett másnemű műhelyről van szó ;

422. §. (gyárjellegü építkezés), amikor az általános szabályokkal szemben könnyítések engedtetnek.

A felsői olt esetekben tehát az elsőfokú engedélyező határozat másodfokú határozathozatala véget, az esetleg beadott fellebbezésekkel együtt, mindenkor hivatalból felterjesztendő a fővárosi közmunkák tanácsához. Önként értetik, hogy a szabályzatnak általános tartalmú 38. §-a egyébként érintetlenül marad.

Az építésügy kezelése során foglalkoznunk kellett azzal a méltán aggasztó jelenséggel is, hogy az építkezések terén a fegyelmetlenség súlyos esetei mind gyakrabban merülnek fel. Napirenden van, hogy a jóváhagyott építési tervektől a végrehajtás során önkényesen eltérnek, az engedély kikötéseit nem tartják meg, annak tilalmait megszegik és — néha még a közbevetett hatósági intézkedés ellenére is — olyan épületeket emelnek, amelyek a szabályoknak, illetőleg az enge7