Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - III. Épitésügyi szabályzat
ahol a gyárak a szomszédságot nem zavarják, sőt tőlük a határmenti befásitási öv s az uj köztemető a szomszéd községeket is kellően elszigetelik. A VII. övezetben a telkekre legalább 22’76 méter (12 öl) homlokzatméret mellett 600 □ ölnyi legkisebb területnagyság van előírva, anélkül azonban, hogy a kizárólagos, vagy kötelező gyári építkezés kivántatnék, mód van tehát másféle, a gyári élettel kapcsolatos, például munkásházak és egyéb lakóházak építésére is. Meg kell itt jegyezni, hogy a VII. övezeten kívül még két csatlakozó nagyobb területen állapítja meg a szabályzat ugyanezt a minimális telek nagyságot ugyanazzal a czélzattal, jelesen a Duna soroksári ága mentén az összekötő vasút, Mester-utcza, a határ és a dunaág közt (az V. övezetben) és a Felső rákosi rétek dűlőben a rákosi állomás előtti, a Tárna-utcza irányában levő vasúti áthidalás folytatásában tervezett 14 öles úttól kezdve kelet felé a határig (a VIII. övezetben). A VII. övezetben az építés módja zártsorú, 5'69 méteres (3 öles) elő- kerttel. Építeni szabad 11 méter épületmagasságig bármely utczában, 14 méter épületmagasságig legalább 15 méter széles, 17 méter magasságig legalább 18 méter széles utczában; az udvar átlagos kisebb méretének 14 méter épületmagasságig legalább 8 méternek, 17 méter épületmagasságig pedig legalább 10 méternek kell lennie; szabadon hagyandó a teleknek legalább 55%-a; a fenti épületmagasságokkal a telket legfeljebb 43 méter mélységig szabad beépíteni. A VIII. övezet a város legkülsőbb részeit öleli fel és jellege a telekminimum nélküli, szabadon álló építkezés. Módot talál itt az is, aki csak kis tőke felett rendelkezik, hogy saját otthonában lakhassák és gyakorolja ipari foglalkozását is. Az épület legkiállóbb alkatrészének az utcza vonalától legalább 5 méter, a szomszédos telektől pedig az épületmagasság legalább egyharmadának megfelelő, de legkevesebb 3 méter távolra kell lennie; 11 méter épületmagasságig bármely utczájában, 14 méter mint egyúttal legnagyobb magasságig pedig legalább 15 méter széles utczában szabad építeni; szabadon kell hagyni a teleknek legalább 55%-át; a jelzett magasságokkal a telket legfeljebb 43 méter mélységig szabad beépíteni. A székesfőváros területén levő Nagyszigetet (hajógyári szigetet) és Újpesti kikötőszigetet a szabályzat a VIII. övezetbe helyezi, a Szent Margitszigetet ellenben az 1908: XLVIII. törvényczikkel biztosított nyilvános kerti jelleg folytán, övezeti beosztás nélkül kertnek (parknak) jelöli meg. Ezekben ismertetve a város általános elrendezésének és kiépítésének az uj szabályzatban követett rendszerét, kiegészítésül még a következőket kell kiemelnünk. Természetes, hogy az övezetek nem helyezkedhetnek teljes merevséggel egymás mellé ott, ahol az épitésmódban egymástól lényegesen elütnek; ezért gondoskodnia kellett a szabályzatnak az ilyen érintkező helyeken oly megoldásról, amely a zártsorú, sűrűbb, magasabb épitkezés és a szabadon álló, ritkább alacsonyabb építkezés közt, a kedvező városkép szempontjából is megnyugtató átmenetet biztosit. Ez átmeneti megoldásokThJ^ebb-nagyobb távolságok szabadon hagyásában és erre felé homlokzatos kiképzésben, a magasabb építésnek a határon lejebb szállításában az egyik övezet épitésmódjának a másik övezet határos részére azonosan, vagy bizonyos alkalmazkodó változással való átvitelében nyilvánulnak meg. A lényegesebben különböző övezetek határai néhol olyan útvonalra is esnek,