Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - III. Épitésügyi szabályzat
39 ! utczában, 17 méter épületmagasságik legalább 15 méter széles utczaban, végül 21 méter magasságig legalább 18 méter széles utczában építeni; 21 méternél magasabb ház az V. övezetben egyáltalán nem építhető; az udvar átlagos kisebb mérete és nagysága 14 méter épületmagasságig legalább 8 méter és 24%, 17 méter épületmagasságig legalább 10 méter és 30%, 21 méter épületmagasságig pedig legalább 13 méter és 35%, ezekkel az épületmagasságokkal a telek legfeljebb 50 méter mélységig építhető be. c A VI. övezet a külsőbb részeken (a pesti oldalon a Herminamező és Törökőr dűlőkben, a budain a Kisgellérthegyen és Őrmező dűlőben, valamint egy kis részen a Várhegy északnyugati alján, a Lovas-ut és Mátray-utcza közt) elhelyezett szabadon álló építkezés alá eső szigeteket alkot, átmenetül a zártsorú övezetek és a III. övezet közt. A III. övezettől abban különbözik, hogy nincs kötve telek minimumhoz megengedi a telek 50%-ának beépítését és mint legnagyobbat, a 17 méter épületmagasságot is, végül nem korlátozza a lakások emeletsoronkinti számát. G"vi. övezetben szabadon állóan, minden oldalon homlokzattal és úgy kell építkezni, hogy az épület legkiállóbb alkatrésze az utcza vonalától legalább 5 méter távolságr^ a szomszédos telektől pedig az épületmagasságig legalább egy harmadának megfelelő távolságra Jegyen^ ez utóbbi távolság 3 méternél, illetőleg 14 métert meghaladó épületmagasság esetében 6 méternél kisebb nem lehet. Építeni szabad 11 méter házmagasságig minden utczában, 14 méter magasságig legalább 11 méter széles és 17 méter magasságig legalább 15 méter széles utczában; szabadon hagyandó a teleknek legalább 50%-a s a fenti házmagasságokkal a telek legfeljebb 50 méter mélységig építhető be. A gyár, vagy gyárjellegü iparüzlet czél- jára szolgáló építkezés ebben az övezetben is tiltva van; az istálló állásainak száma legfeljebb nyolczra van korlátozva, úgy, mint az I. övezetben. C^A VII. övezet kiváltképen a gyárak letelepülésére van szánva. A gyárak s általában a nagyobb iparvállalatok csak a városok kötelékében találják meg boldogulásuk feltételeit, másrészt lényegesen hozzájárulnak az illető város gyarapodásához, főleg ha úgy helyezkednek el, hogy a kapcsolatos kellemetlenségektől maga a város minél inkább megkímélve maradjon. A feladat tehát az, hogy az ilyen vállalatok telepítésére megadjuk a kedvező feltételeket, viszont pedig lehetőleg elhárítjuk azokat az ártalmakat és kellemetlenségeket, amelyek a város természetes fejlődését megbéníthatnák. Vannak az egészségre egyenesen káros üzemek, ezek közé tartoznak számos vegyi gyár, általában a bűzös gyárak, a rongy- és csontgyüjtő telepek. Ezek Buda- * pesten a balparti oldalra és itt a város déli részére vannak utalva, a légáramlásnak rendszerint északi és északnyugati irányára tekintettel, j A többi gyárak már nincsenek ilyen szigorúan bizonyos helyhez kötve, de az építésügyi szabályzat elhelyezkedésükre közvetve mégis gyakorol befolyást az által, hogy a gyári czélokra megfelelő telekalakítást a város oly területére Írja elő, mely a városi lakosság egyetemes érdekei szempontjából erre viszonylag legalkalmasabb. vJEzzel a czélzattal alakította a szabályzat a VII. övezetet a pesti oldalon, a város délkeleti határán, az uralkodó szélirányhoz képest is alkalmasan megválasztott nagyobb területen (Téglagyár dűlő a Jászberényi-ut és Maglódi-ut közt a rákoskeresztúri határig, az Újhegyi dűlő az Ujhegyi-uttól a pestszentlőrinczi határig, az Óhegy alja dűlő a Gyömrői-uttól a kispesti határig, végül a Mester- utcza külső része és a szemétszállító telep közti rész az erzsébetfalvai határig),
