Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - III. Épitésügyi szabályzat
38 Az előző szabályzat III. övezetében (szabadon álló nyaralók) ugyanis a pesti oldalon 600 Q-öl, a budain 1000 D-öles telekminimum volt előírva és ez csak helyenkint szállt le a pesti oldalon 300, a budain 600 és 300 D-ölre. Az uj szabályzat számolva az élet igényeivel már módot nyújt arra, hogy kisebb tőkével is el lehessen érni a kertes lakás előnyeit. E végből a telekminimum a III. övezetben egységesen 300 O-ölre van leszállítva. / A szabályzat az igy felhasználható területet a budai oldalon a Szemlőhegy, RézmalTPasarét, Kissvábhegy alja, Orbánhegy és Sashegy alja, Naphegy és Gellérthegy vidékére szorítja (külön ide véve még északon a Rómaifürdő, délen az Erzsébet sósfürdő környékét is), tehát arra a vidékre, amely a központokhoz, a foi- galmi fővonalakhoz közel esik, a csatornahálózatba beköthető és amelyen indokolva van nemcsak a szorosan vett nyaralók, hanem az állandó lakásokul szolgáló családi és lakóházak építése. A régi III. övezetnek további részei a budai oldalon jutottak az uj IV. övezetbe. Ez most a tulajdonképeni nyaraló-rayon, ahol a telekminimum 600 D-öl. A III. és IV. övezetben a szabályzat nyaralószerü kiképzéssel és minden oldalról homlokzattal csak lakóház és hozzátartozó gazdasági épület építését engedi meg olyan elhelyezéssel, hogy legkülsőbb falsikjuk, kiszökellésük, egy métert meghaladó kiugrásu eresztetejük stb. az utcza vonalától legalább 5 méter, a szomszédos telektől pedig az épületmagasság legalább egynegyedének megfelelő, de legkevesebb 3 méter távolságra legyen. A lakóépület emeletsoronkint legfeljebb két lakásra osztható. A III. övezetben a teleknek legfeljebb 34%-a építhető be; 11 méter épületmagasságig szabad bármely utczában, 14 méter, mint egyúttal legnagyobb épületmagasságig pedig legalább 11 méter széles utczában építeni; szabadon hagyandó a teleknek legalább 66%-a. _ ^aTIV. övezetben a teleknek legfeljebb 20%-a építhető be,; az épület magassága pedig nem haladhatja meg a 11 métert; szabadon hagyandó a teleknek legalább 80°/0-a. .. Védi a III. és IV. övezetek jellegét a szabályzat azzal, hogy területükön ipari czélokra gőzkazánt sem szabad felállítani (429. §.); ott és a közelben csak olyan istállót szabad építeni, amely nem ipari, hanem csak magánhasználatra tartott lovak, vagy tehenek elhelyezésére szolgál (327. §.); gyár, vagy gyárjellegö iparüzlet czéljára szolgáló építkezés szomszédságukban és a szemben fekvő telkeken is tiltva van (416. §.). , Kivételesen megengedheti a hatóság ezekben az övezetekben közintezet, gyógyszertár, szálloda, vendéglő és olyan lakóház létesítését, amely i észben a hely i szükségletek kielégítését czélzó iparüzlet befogadására épül (135. §.). A III. és IV. övezet közt a szabályzat, a telekminimumban, épületmagasságban és beépítési mértékben jelentkező eltérés mellett, még néhány további különböztetést is tesz; jelesen a IV. övezetben megengedi az építkezést csatol naval, vízvezetékkel, világítással és burkolattal még el nem látott útvonalon is (5. §.) * a IV. övezetnek magaslatain az előbb épült házból a kilátást megóvni rendeli addig a határig, ameddig ez a később építkező lényeges hátránya nélkül lehetséges (136. §.)j^a IV. övezetben megengedi az élősövény kerítést is (452. §.). Az V. övezet, mint ismét zártsorú építkezés az utczai vonalon, városunk külső részeiben alkot tömörebb területeket, a II. övezettel szemben fokozatosan csökkentett épületmagasságokkal és beépitéssel/Velesen 11 méter épületmagasságig szabad minden utczájában, 14 méter épületmagasságig legalább 11 méter szeles
