Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - III. Épitésügyi szabályzat

35

IV. övezet szabadon álló építkezéssel, legalább 600 d-öles telken és legfeljebb 20%-os beépítéssel; legnagyobb épületmagassság 11 méter; szabadon hagyandó terület legalább 80%V. övezet zártsorú építéssel az utczai vonalon; legnagyobb épületmagasság 21 méter legalább 18 méter széles utczában; 24—35%-os udvarterülettel.

VI. övezet szabadon álló építkezéssel és legfeljebb 50%-os beépítéssel; legnagyobb házmagasság 17 méter legalább 15 méteres utczában; szabadon hagyandó terület legalább 50%.

VII. övezet zártsorú építéssel, 5'69 méteres (3 öles) előkerttel, 600 D-öl telekminimummal és legfeljebb 45%-os beépítéssel; legnagyobb épületmagasság 17 méter legalább 18 méter széles utczában; szabadon hagyandó terület legalább 55/„.

VIII. övezet szabadon álló építkezés, legfeljebb 45%-os beépítéssel; legnagyobb házmagasság 14 méter, legalább 15 méter széles utczában; szabadon hagyandó terület legalább 55%.

Ezek az övezetek, a Duna vonalán a Lánczhid és Erzsébethid közt vett központból kifelé haladva, nagyjában a következőképen sorakoznak.

A pesti oldalon : északi irányban 17 övezet a nagykörűiig. II. övezet a Dráva- utcza és Aréna-útvonaláig, V. Övezet részben végig az újpesti határig, (Felső bikarétdülő) részben csak a Tahi-utc.záig (Lőportárdiilő, Erdőtelek) s innen az újpesti és rákos- palotai határig, VIII. övezet (Angyalföld); északkeleti irányban I. övezet a nagykörűiig, II. övezet a Bajza-utczáig, Felsőerdő-sorig s részben az Aréna-utig, III. övezet a városliget körül, VI. övezet (Herminamező, Törökőr), V. övezet (Szugló, Rákosfalva), VIII. övezet a pestújhelyi, rákospalotai és rákosszentmihályi határig (Alsó rákosi rétek), a III. és VI. övezet közt egy kisebb V. övezeti rész (István- mező) beiktatásával; keleti irányban I. övezet a nagykörűiig, II. övezet a köztemetőig és Népligetig, V. övezet a czeglédi vasútvonalig (Laposdülő), ismét II. övezet (Kőbánya ligettelki dűlőjében), ismét V. övezet a Maglódi- és Apaffy-utczá- kig, innen VIII. övezet egyrészt a czinkotai határig (Fehéruti dűlő, Felső rákosi rétek), másrészt csak a Maglódi-, Újhegyi- és Gyömrői-utakig (Óhegy, Újhegy), s ezektől a rákoskeresztúri, pestszentlőrinczi és kispesti határig, VII. övezet (Téglagyári, Keresztúri, Óhegyalja dűlők); délkeleti irányban I. övezet a nagykörűiig, II. övezet az összekötő vasút vonaláig, V. övezet részben a kispesti és erzsébet- falvai határig (Lóversenytér dűlő, Alsó bikarét, Gubacsi dűlő), részben csak az Ecseri-utczáig s innen VII. övezet a Mester-utcza és a szemétszállító telep közti terület a határig.

A budai oldalon, ahol a külső részeket terjedelmes hegyek, lejtők és völgyek borítják s a völgyekből s különösen a Duna felé szorított szűk defiléből fejlődik ki a sikterület északra és délre; a természeti alakuláshoz alkalmazkodik az övezeti beosztás, a hegyi vidékeken kevesebb, a sikterületen erősebb tagozással.

Északi és északnyugati irányban (óbudai rész) a budai oldalon aránylag kicsi I. övezetet (dunamenti partszalag az Üstökös-utczáig) követi a II. övezet a a Filatorigátig és nyugaton a hegyek lábáig (Újlak, Óbuda belső része), azután az V. övezet az esztergomi vasút vonaláig (Filatori, Homokos, Kaszás, Törökkő dűlők), ezt környezi kifelé a Vili. övezet a békásmegyeri, ürömi, solymári és hidegkúti harárokig, Békásmegyer felé a Lőpormalom dűlőben azonban csak a Kadosa-utczáig, ahonnan a határig egy III. övezeti rész van beiktatva (Római-fürdő és környéke); nyugati irányban I. övezet (a parti sáv), II. övezet (a Víziváros további területe a hegyek lábáig, de átszelve az I. övezeti Margit-köruttal), III. övezet (Szemlőhegy, Rézmál, Pasarét, Kis svábhegy és Orbánhegy alja), innen pedig IV. övezet a hideg-