Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - III. Épitésügyi szabályzat

36

kuti, nagykovácsii és budakeszi határig; délnyugati irányban I. övezet (vár) II. övezet (a Krisztinaváros belső része a Németvölgyig és a Naphegy felé a Lisznyay- utcza vonaláig, de átszelve a budai belső körút I. övezeti vonalával), azután egyfelől III. a Naphegyen, másfelől V. övezet a Németvölgyben és VI. övezet a Kis gellérthegyen, ezek után egy kisebb V. övezeti rész (a déli vasút külső része és a Budaörsi-ut mentén), III. övezet (a Sashegy északi és északkeleti lejtőjén), IV. övezet (Sashegy), innen pedig VIII. övezet a Budaörsi-utig, Őrmező dűlőig, Kő- érberek dűlőig és a budaörsi határig, közbeiktatva VI. övezetnek az Őrmező dűlő, végül IV- övezet Tétény felé a határig (Kőérberek dűlő); déli irányban (Kelenföldi rész felé) I. övezet (dunai partsáv), II. övezet a Horgony-utcza vonaláig, III. övezet (Gellérthegy), ismét a II. övezet a Fehárvári- és Villányi-utaktól a Déli vasút—Körvasút—-összekötő vasút vonaláig, V. övezet e vasúti vonalaktól a budafoki határig, közben azonban az Erzsébet-sósfürdővel és környékével, mint III. övezeti területtel.

A pesti oldalon az I. övezetet, mint központi magot a II. övezet közvetlen csatlakozással félkörivben, a város egész területén, Dunától Dunáig veszi körül; az V. övezet pedig ugyancsak félkörivben, Dunától Dunáig végigvonul az egész pesti oldalon s csupán a városliget körül van megszakítva a III. övezettel; e zártsorú részek, jelesen a II. és V. övezet közé helyezkedik a villaszerű III. és VI. övezet a városliget táján; a szabadon álló építésű VIII. övezet a határokat érinti, végül a VII- övezet, különösen a gyárak letelepülésére szánva, szintén a határon van. A pesti oldalon nincs terület a IV. (nyaraló) övezetbe sorozva.

A budai oldalon az I. övezetet szintén körívben körülfogó II. övezethez a sik területeken közvetlenül csatlakozik az ugyancsak zártsorú V. övezet, mig a hegyes részeken a II. övezettel már a villaszerű III. övezet jut szomszédságba; a szabadon álló építésű VI. övezet az V. mellett helyezkedik el, a nagyobb telkü IV. villaszerű övezet és a szabadon álló építésű VIII. övezet a külső részeket foglalják el. A gyárak betelepülésére szánt VII. övezet a budai oldalon nincsen.

A fentiekben vázolt övezetek pontos körülírását és elhatárolását a szabályzat 8—15. §§-ai tartalmazzák s azokat a szabályzathoz tartozó övezetbeosztási térkép nyolcz különböző színnel teszi szemlélhetőkké.

Mielőtt az övezetek és épitésmódjuk közelebbi jellemzésére térnénk, előre kell bocsátani, hogy az uj szabályzat az épületek magasságát nem az emeletek számában, hanem a külső egész magasság méterekben kifejezett méretében határozza meg. A régi szabályzat a kétemeletes ház legnagyobb magasságát 17 m-ben, a háromemeletesét 21 méterben, a négyemeletesét 25 méterben szabta meg és a házak jórészt megközelítőleg ezekkel a maximális magasságokkal épültek. Az uj szabályzat e magasságokat általában leszállította, de kapcsolatosan a lakóhelyiségek legkisebb ürmagasságát 3‘20 m-ben állapítja meg, tehát az eddigihez képest valamivel növeli. Ebből kiindulva jut a szabályzat az épületmagasságnak 9'50, 12.50» 15'50, 19'50 és 23‘50 m-ben való megállapításához; ha pedig valamennyi emeletsor legalább 3*40 méteres ürínagassággal épül, megengedi a szabályzat a fenti méreteknek 1*50 méterrel való nagyobbitását, mely utóbbi esetben az épületek legnagyobb magassága a következő méreteket adja: 11 méteres (egyemeletes), 14 méteres (kétemeletes), 17 méteres (háromemeletes), 21 méteres (négyemeletes) és 25 méteres (ötemeletes) ház. A következők során ezeket a maximális épületmagasságokat vesszük számításba.

Az I. övezet a város legbensőbb magva, vagyis egyezően az előző szabályzattal, a pesti oldalon a Duna és a nagykörút által közbefogott terület, továbbá az ebből sugáralakban kivezető főutak, az Andrássy-ut, Király-utcza, Rákóczi- és