Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1908 - X. Vegyesek
76 minthogy oly betegek keresnek ott gyógyulást, akik a fárasztó nagyobb, vagy éppen hegyi sétákat nem bírják el. Súlyos kifogás alá esik a színházat e mélyített parkba építeni városrendezési és szépészeti szempontból is. Megvalljuk, megdöbbentünk mái a puszta gondolattól, hogy ami nagy áldozattal czélszeriien és szépen megalkottatott, azt kényszerítő ok nélkül elpusztítsuk, mikor más felől lépten-nyomon felhangzik a panasz, hogy a város belsejében kevés a terünk és üdülő helyünk. Futólag érintve ^azt is, hogy a szinház építészeti kiképzése e parkban, főleg a költségek korlátozása esetében, előreláthatólag csak a szépészeti igények rovására üthetne ki, — nem mulaszthatjuk el nyomatékosan nagybecsű megfontolásába ajánlani Nagyméltóságodnak, hogy a színház építési költségei az ismeretes talajviszonyok miatt a Döbrentey- téren előre ki sem számítható magasságra emelkedhetnének és amit a föld gyomrába kellene beépíteni, ez a költség jelentékenyen meghaladhatná a többi költséget. Ugyancsak ide tartozik, számot vetni a gyógyforrások megbolygatásának esélyeivel, melyek közül az sincs kirekesztve, ho§y ^ epitesi alap belathatatlan kártérítési igényeknek lenne kitéve. Az érintett pénzügyi hátrányok azt a különben kétes előnyt, hogy a színház napi bevételei talán nagyobbak lennének, ha a pesti közönség közelebbről érné a színházat, teljesen illusoriussá teszik. A főváros közlekedési berendezése mellett a szinház napi bevételei valóban nem a helytől, hanem az előadások művészi értékétől függnek és a szinház anyagi piosperitása tekinteteben hivatkozhatunk nemcsak a Vígszínházra és ennek főleg első éveire, amikor környéke még ki sem volt építve, — de hivatkozhatunk az eldugott Magyar színházra és a Király színházra is. Kapcsolatban azokkal, amiket fentebb előadni bátorkodtunk, a Dobi entey-téri elhelyezés ellen szól az a döntő szempont is, hogy igy a színház a jobbparti városrész szélére jutván, ennek az állandó színházává nem lehetne. ^ Az utóbbi czél elérése végett meggyőződésünk szerint, a város- fejlődés irányát is követve észak felé kell haladni, odáig, ahol a szinház központi elhelyezéshez jut. E pont a Krisztinavárosi Horváth-kertben mintegy önként kínálkozik. Itt a szinház minden közérdek teljes megóvásával építhető fel és az építés azonnali megkezdésének semmi akadálya nincsen. Megállapíthatjuk, hogy a balparti városrésztől a Horváth-kert csak az alagút hosszával van távolabb mint a Döbrentey-tér. Mindössze tehát néhány száz méter távolsági kiilömbség forog fenn, mely annál kevésbé lehet döntő, mivel a nemzeti szinház szempontjából alig egy pár évről, ellenben a jobbparti városrész érdekéből az idő végtelenségéről van szó.
