Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1908 - X. Vegyesek
77 Meg kell továbbá állapitanunk, hogy a közlekedés czélszerüsége és könnyűsége a Horváth-kertnél is teljes mértékben megvan és meg lesz abban az átmeneti időben is, amikor a lánczhidat, reconstructiója végett, mintegy 5A évig elzárva fogják tartani. Mindezeknél fogva egyhangú megállapodásunk erejével tisztelet- teljesen kérni bátorkodunk Nagyméltóságodat, hogy a színházat a Döbrentey-tér érintetlenül hagyásával a Krisztinavárosi Horváth-kertben felépittetni méltóztassék. Kelt Budapesten, a fővárosi közmunkák tanácsának 1908. évi május hó 5-én tartott üléséből. Báró Gromon Dezső s. k. alelnök. Garancsy Mihály s. k. ministen tanácsos, előadó. Az ipartörvény revíziójára készült tervezettel a kereskedelemügyi minister úr felhívására szintén foglalkoztunk. Kiindulva abból az alapfeltevésből, hogy az építési és épitésrendőri hatóság fennálló törvényszerű hatásköre úgy, mint ez a székesfőváros területére alkotott építésügyi szabályzatban kifejezésre jut, továbbra épségben marad az ipar viszonylataiban is, észrevételeinkben szorítkoztunk a tervezetnek a telepengedélyt tárgyazó azon intézkedéseire, melyek az 1870. X. t.-czikken alapuló hivatáskörünket közelebbről érintik. A székesfőváros általános szabályozási és beosztási terve a nagyvárosi élet viszonyaiban felmerülő összes igényeket kielégíteni lévén hivatva, ehhez képest megállapításánál gondoskodva van arról, hogy a különböző érdekek egymással összhangban, az egyetemes jóllét és fejlődés szolgálatában érvényesülhessenek. E szemponthoz alkalmazkodva vannak a városrendezési övezetek a célszerűség igényeinek megfelelően elhatárolva és építési módjuk különleges rendeltetésük szerint megállapítva. Ez az övezeti beosztás és építési mód szükségképen számol az ipar érdekeivel is, melyeknek gondozása és ápolása alól a szabályozó és rendező hatóság sem lehet felmentve, mert a város fejlődésének megbénítására vezetne az, ha a város keretében az ipar megfelelő otthont nem találna. Viszont az iparnak is csak kárára válhatnék, ha párhuzamosan a városi életben felmerülő többi igények boldogulása nem biztosíttatnék. Az egymásra utalt érdekek eme viszonya vezetett pl. arra, hogy az egészségtelen bűzös gyárak számára külön terület van kijelölve, melynek határain kívül azok meg nem telepedhetnek. Ugyancsak városrendezési tekintetek más irányban is korlátozásokat tesznek szükségesekké Az ipartörvény revíziója.
