Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1908 - IV. Vasutak
26 meg, mert ugyané törvény szerint a ministeriumnak belügyi osztálya is van, a nélkül, hogy a municipalis joghatóság megszűnt volna. Nem állitja helyre a hiányzó összefüggést a felségjogra való hivatkozás sem, mert alkotmányunk vasúti felségjogot nem ismer, az állam területi felségjogából pedig csupán azokra a vasutakra vonható következtetés, melyek az országos közlekedés és forgalom eszközét képezik. A város saját helyi közlekedéséről a helyi hatóság feladata gondoskodni. Kezdődik ez a gondoskodás az úthálózat létesitésével és nem akadhat meg ott, hogy az úthálózaton sínpálya létesitésével vagy a nélkül társas közlekedésre szolgáló járművek legyenek járathatok. S ami különösen Budapestet illeti, e felfogás nem hozható ellentétbe az 1868-iki vasutengedélyezési szabályzattal sem. A később alkotott 1870. X. t.-cz 17. §-ának d) pontjában ugyanis megállapítva jelentkezik a törvényhatóság joga arra, hogy közúti vasutak építéséről és fentartásáról intézkedjék és egyébként is az 1872. XXXVI. t.-czikken alapuló önkormányzati jogánál fogva a főváros a saját beliigyeiben a törvény korlátái között önállóan intézkedik és határoz. Törvény, mely a közúti vasutakat a főváros autonómiájából kivenné, nincsen. Csak igy volt 1876-ban az akkori vasúti szakministerium által a közigazgatási bizottságokhoz kibocsátható az az utasítás, melynek 11. §-a kivételként ugyan, de annál határozottabban állapítja meg, hogy „a Budapest főváros területén épülő lóvonatu vaspályáknak úgy engedélyezésére, mint felügyeletére nézve is a közmunkák tanácsa, illetőleg a törvényhatóság törvényes hatásköre érintetlenül marad.“ Az engedélyezés körüli eljárás tárgyában kiadott 1887-diki minis- téri szabályzat, — nem említve lóvasutakat, — géperejű vasutakról szól, de a törvényes helyzet ezen az úton annálkevésbbé volt megmásítható, mivel a közúti vasút ebbeli jellegét nem a vonó vagy hajtó erő, hanem a közút adja meg, mint ezt a jelen tervezetben is kidomborítva látjuk, — s ha a sínpálya önmagában nem nyújtott jogczimet a ministeri engedélyezésre, nem meríthető az a géperő alkalmazásából sem, amint pl. a gépkocsik is ministeri engedély nélkül közlekednek a főváros utczáin. Közúti vasutaink, nem csatlakozva sem országos vasúthoz, sem vizi úthoz, a kereskedelemügyi ministerium törvényes ügykörét nem érintik; ellenben el nem választható kapcsolatban állanak a székesfőváros szabályozási tervével, mely a közúti vaspályái hálózatnak is alapját képezi. A kettő között összhangnak kell lenni s miután a szabályozási terv nem esik a kereskedelemügyi minister hatáskörébe, az összhangot csak azok a hatóságok lehetnek hivatva és képesítve fentartani, melyek a főváros szabályozását intézik. Távol áll tőlünk a szándék, a közúti vaspályákra vonatkozólag érinteni az állami felügyelet szempontját ; e részben a beliigyminister törvényes hatásköre bizonyára elegendő biztosítékot nyújt és nem szűk-
