Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1908 - IV. Vasutak
27 séges azt kiegészíteni a kereskedelemügyi minister engedélyezési jogával, mely lényegében szintén csak esetleg helytelen határozat megakasz- tására szolgálhatna és odáig nem terjed, hogy a főváros akarata ellenére közúti vasút legyen engedélyezhető. Positiv irányban a saját erejéből érvényesíthető engedélyezési jogról tehát, mely a kereskedelemügyi ministert a priori megilletné, a törvényjavaslat álláspontjáról nincsen szó; minélfogva az a hatáskör, melyet a javaslat részére megállapítani czéloz, nélkülözi a szükséges elvi alapot és az önkormányzattal, melyet a székesfőváros számára az 1870 : X. és 1872: XXXVI. t.-czikkek alkottak, ép oly kevéssé békithető össze, mint az a gyakorlat, melyet az engedélyokiratok rendszerével a korábbi kormányok kezdeményeztek. Rámutatva még arra is, hogy közúti vaspályái hálózatunk szabályozást igénylő összes jogviszonyai nem engedélyokirattal, hanem a főváros és a vállalatok között kötött terület használati szerződéssel vannak rendezve, - az előadottakból folyólag tisztelettel kérni bátorkodunk, hogy a helyi közlekedés intézése a közúti vasutak viszonylatában is az önkormányzat autonom feladata maradjon és nem kevésbbé kérjük, hogy az ellenkező gyakorlat megszüntetéséről gondoskodni méltóztassék. A közúti vasutakról szóló többi rendelkezéseket véve szemügyre, az 1870. X. t.-cz. s különösen ennek 17. §-a kötelességünkké teszi legelsősorban azt az észrevételt, hogy a közútak átengedése vasúti czélokra e tanács hozzájárulása nélkül meg nem történhetik és e befolyást hallgatag kiküszöbölni a jelen törvényjavaslatnak feladata nem lehet, minélfogva a hiányzó összhang az egész vonalon következetes helyreigazítást igényel. A 62. §. az engedélyidő tartamát legfeljebb 60 évre teszi. — Útszini vasút esetében ez sok, földalatti vasút esetében pedig kevés lehet; s miután a fejlődés várható irányzatát tartva szem előtt, czélszerünek mutatkozik már most számításba venni a közúti vasutak földalá helyezését és költségesebb építési módját, indokoltnak vélnök a maximális engedélyidőt 90 évre tenni. - E végső határon belül az engedélyidő esetről- esetre a befektetés és a többi irányadó körülmények számbavételével lenne megállapítandó. Ugyané §. utolsó bekezdése szerint köteles volna a város a beváltással vagy háramlással birtokába jutott közúti vasút üzemét örökre fen- tartani; ezzel szemben kétségtelennek tartjuk a város jogát arra, hogy a birtokába jutott közúti vasutat tetszése szerint esetleg meg is szüntethesse. Ha a vasút csak a város akaratából jöhet létre, elvileg nem lenne igazolható, hogy akarata ellenére kényszerittessék a vasutat akkor is fentartani, mikor felhagyását magánjogi tekintetek többé nem akadályozzák. Súlyt helyezünk erre a módosításra, mert városrendezési okok4*
