Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906 - IV. Vasutak

— 34 — tétében, álláspontunkat egyetórtőleg a magáévá tette és a vonalvezetés részleteit teljes pontossággal megállapította. Úgyszintén megállapította a bizottság, hogy az Erzsébet-téri park déli és nyugati oldalán megszűkitett járdáknak, a gyalogközlekedés elől elvont részei helyett, a vasúttársaság a rácson túli parkjárdát 2 m. szélességben keramittal fogja burkolni. Miután még a lefolyt év tavaszán megtartatott e vasút engedélye­zési tárgyalása is, és a vasút helyhatósági építési engedélye is kiadatott, az építkezés megindult. A kész vasút azonban csak a folyó óv elején ada­tott át a közforgalomnak, a Lánczhidfő—Szarvas-téri vonallal egyidejűleg. * * * Az Erzsébetkirályné-uti villamos közúti vasút meghosszabbi- tása Rákospalota község belsejéig. A budapesti közúti vaspálya társaság a lefolyt óv nyarán terveket mutatott be, melyek szerint az Erzsébetkirályné-uti vonalát meghosszabbítani szándékozik akként, hogy a vonal, a körvasút alatt, aluljáróban vezettetnék át, miköz­ben a körvasút pályáját részben fölemelnék úgy, hogy a körvasút magas- bitása az aluljárónál 1 m. lenne, az Erzsébetkirályné-út pedig az Ov-utczától kezdve leásatnók annyira, hogy a mai és a leendő útszin közötti különb­ség a körvasuti kereszteződésnél 4-18 m. lenne. Ilykópen a fölemelt hely­zetű körvasuti vágányok és a közúti villamos vasút vágányai között 5'17 m. magasság különbség éretnék el. A. tárgyalások során a székesfőváros tanácsa megállapította, hogy a szóban levő meghosszabbítás czóljaira szükséges köz­területek elvi átengedése tekintetében közgyűlési határozatra szükség nin­csen, mivel azok már az Erzsébetkirályné-uti vonal engedélyezésekor a vasút­társaságnak a főváros határáig terjedőleg a vasut-ópitós czóljára átengedtettek. A Palota-Újfalun át Bákospalotára tervezett folytatólagos vonalmeg- hosszabbitást a székesfővárosi tanács oly értelemben tartja engedólyezendő- nek, hogy a megyei területre eső vonalrósz, a vasúttársaság törzshálózatá­nak elválaszhatatlan alkatrészét képezze s mint ilyen, a tulajdonjog, a meg­váltás, háramlás, részesedés, tarifa és egyéb vonatkozásban is a törzshálózatra vonatkozó alapszerződés határozmányai alá fog esni. A helyi érdekeltek közül többen azt kérelmezték, hogy a Rákospalota községet a székesfővárossal összekötő uj vonal, a Gsömöri-uti közúti vasút meghosszabbításaként, a Telep-utczán át, a Széchenyi-télep főútjába, az ottani tüdőbeteg szanatórium mentén vezettessék el. A székesfővárosi tanács szon- ban forgalmi, gazdasági és egyéb érdekek szempontjából a vasúttársaság előterjesztését fogadta el, a mihez mi is hozzájárultunk. A lefolyt óv nyarán megtartott közigazgatási bejáráson azt a kívá­nalmat terjesztettük elő, hogy a magyar királyi államvasuti körvasutat keresz­tező aluljáró 4*50 m. belső űrmagassággal és 20 m. szélesre építtessék akként, hogy a hidat tartó oszlopok között két, 3—3 m. széles járda és két 7—7 m. széles kocsiút kópeztessók ki. Továbbá, hogy az aluljáróba vezető út burkoltassók, az oldallejtőkkel együtt. A folyó óv tavaszán megtartott engedélyezési tárgyaláson pedig oda­hatottunk, hogy a körvasút alatti aluljáró környékén, a vasútépítés miatt szükségessé váló szabályozások keresztülvitele a vasúttársaság költsógbozzá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom