Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1908 - III. Útépités
17 18/18/14 cm. méretű bazalt u. n. Vi-edes kövekkel és az ugyanily méretű, de gulaalakú bazalt fejkövekkel, a trachit kövezeteket a budapesti kocsi- útakról már a legnagyobb részben sikerűit kiküszöbölni. A trachitburkolatok gyors kiküszöbölhetését előmozditotta az aszfaltburkolatok kiterjesztése is úgy, hogy a budapesti kocsiútburkolatok ez idő szerint jóság és tartósság tekintetében fölülmúlják a külföldi városok kocsiút burkolatait, miért is semmi ok és semmi szükség nincs arra, hogy a fővárosnál ma divó kövező rendszert megváltoztassuk. A külföldi városok kövezetei általában nem olyan jók, mint a budapesti kocsiútak kövezetei. Igazolják ezt a tanulmányok, melyeket e téren a szakemberek tettek. A külföldi nagy városokban, nevezetesen : Berlinben, Párisban és Londonban általában az tapasztalható, hogy a fő-utczák kövezete kifogástalanul jó; de már a tőszomszédságban levő mellékutczák kövezete annyira rossz, hogy össze sem hasonlítható a budapesti mellékutczák mai kövezetével. Mivel a külföldön utazók legnagyobb részt csakis a fő útvonalakon járnak, ennélfogva csakis a jókarban tartott burkolatot látják és ebből merítik azt a véleményüket, hogy a külföldi városok kövezetei mindenütt jók. A külföldi mellékutczák kevésbbé gondozott kövezeteit pedig csakis azok látják meg, a kik külön fölkeresik azokat és pedig abból a czélból, hogy meglássák a mellékutczák burkolatait is. Ilyképen többszörösen volt alkalma a műszaki osztály tagjainak meggyőződni arról, hogy a külföldi példák, az utak kövezése dolgában nem mindenben méltók a követésre. Néhány év előtt a főváros az Aréna-úton 8-9-10 cm. méretű bazalt koczkákkal készíttetett próbaburkolatot, a mely nagyon jónak bizonyult. Ezeket a kisebb méretű köveket is ferde sorokban rakták a kocsiút testébe, noha a már előadottak szerint, époly czélszerüen lehetne e kisebb méretű köveket merőleges sorokban is bekövezni, a mely utóbbi módszernek azonban csak az az előnye lenne, hogy a járdához való csatlakozásnál el lehetne kerülni az u. n. püspök-süvegek, avagy a háromszög alakúvá hasított kövek alkalmazását, amely egyedüli előny azonban még nem elengedő arra, hogy a gyakorlatban is bevált ferdesorok helyett mindenütt és minden esetben merőleges sorú kövezetek létesittessenek. Nagyobb emelkedésű útvonalakon a merőleges sorú kövezet főelőnye abból áll, hogy a lovak a merőleges sorokba kapaszkodva, nagyobb vonóerőt képesek kifejteni, mint a ferdesoru kövezeten. 3
