Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1908 - III. Útépités
18 Ezért burkolták a Podmaniczky-utczában, a Ferdinánd-hid följáróit is keskeny és merőleges sorú kövezettel. Abban a kérdésben tehát, hogy vájjon a merőleges vagy ferde- soi u kövező módszer az ajánlatosabb, a budapesti próbakövezések eredményeit teljes megnyugvással tekinthetjük mértékadónak. Ezeket a próbaburkolásokat hivatott szakférfiak vezetése alatt teljesítik, azokat állandóan és szakszerűen ellenőrzik, többszörösen belejt - méretezik; a megfelelő tervekben pedig minden egyes koczkakövet berajzolnak és lelkiismeretes pontossággal jegyzik fel a tapasztalati adatokat, melyek a székesfővárosi mérnöki hivatalban vannak egybegyűjtve. Mindezeknek és a helyi viszonyoknak a figyelembevételével lehet a legczélszerübben megállapítani azt, hogy mily kövező anyagokkal és milyen körülmények között alkalmazzuk a merőleges sorú, avagy a ferde- sorú kövező módszert, mert az elmondottak szerint lehetnek esetek, amikor az egyik, vagy a másik előnyösebb, amit minden alkalommal, esetről-esetre kell elbírálni. Általánosságban tehát a műszaki osztály nagyobb emelkedésű útvonalakon, mint pl. a budai hegyoldali utczákban, a kisebb méretű kövekből készült merőleges sorú kövezetét, egyebütt azonban akár kisebb, akár nagyobb méretű kövekkel készüljön is az útburkolat, a ferdesoru kövezetei tartja előnyösebbnek. Ami az aszfalt burkolatokon, a villamos vasúti sínek mentén csakhamai előálló hiányokat és rongálódásokat illeti, ezek a rongálások kétféle módon keletkeznek. Leggyakrabban a vasúti sinszálak süppedése következtében, amikor a sinszál és az aszfalt felülete között lépcsőszerű néhány cm.-nyi magassági külömbség keletkezik, úgy hogy az ilymódon kiálló aszfalt éleket a vasúti és egyébb jármüvek zökkenő kerékütődései természetszerűen csakhamar letördelik és mindinkább kimélyitik. Ezeket a burkolati bomlásokat a lesülyedt sinszálaknak a kellő lejt- szinbe való visszaemelése után lehet csak helyesen kijavítani. Kisebb mértékű rongálódások mutatkoznak oly helyeken is, ahol a sinszál nem süpped. nzek a rongálódások és kopások egyfelől a vasúti sinszálaknak a vasúti forgalom okozta rezgéséből, másfelől az egymás mellé fektetett aczél és aszfalt anyag szilárdságának rendkívüli nagy külömbözőségéből erednek. E rongálódások megakadályozására számos kísérlet folyik fővárosunkban, amely kísérletekben az a helyes törekvés jut kifejezésre, hogy az aszfalt felülete beton alapzatával együtt a sinszálaktól, idegen anyag közbehelyezésével elkülönittessék.
