Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904, 1905 (Budapest, 1905, 1906)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1905 - III. Épitésügyi szabályzat
Itt említjük meg a székesfőváros hatóságával létrejött azon megállapodásunkat, melynek értelmében olyan esetekben, midőn a használati engedélyek elsőtökön közegószségi szempontból tagadtatnak meg, a II. fokú határozat hozatala előtt mindenkor megtartatni szokott helyszíni vizsgálathoz a tiszti főorvosi hivatal műszaki közegünk mellé egy orvosi közeget küld ki. Az uj szabályzat 1906. januar hó 1-en lepett hatalyba, azzal a méltányos átmeneti intézkedéssel, hogy a korábban megkezdett építkezésekre az előbbi szabályok maradnak érvényben. Az építésügyi szabályzat 116. és 117. §-ai a bűzös gyárak, valamink a csont- és rongygyüjtő és osztályozó telepek létesítésére úgy a bal-, mint a jobbparton külön területeket jelölnek ki. A IX. kerületi választmány annak idején azzal az előterjesztéssel fordult a székesfővároshoz, hogy a külső Soroksári-út a bűzös gyárak övezetéből hasittassék ki, sőt, hogy a IX. kerület kültelke egészben vétessék ki az övzetből, mert a külső Soroksári-út már nagy részben sűrűn be van építve, a lakosságra tehát ezen a környéken igen kellemetlen volna, ha itt a szóban levő gyárak és telepek továbbra is szaporodnának. A választmány előterjesztésének tárgyalása folyamán a székesfőváros kebelében kifejezést adtak annak, hogy a kérelem teljesítése úgy pénzügyi mint városrendezési szempontból, nemkülönben a gyáripar sajátlagos érdekei szempontjából nehézségekbe ütközik és mert a főváros jövő fejlődését tekintve a bűzös gyárak létesítésére kijelölt terület erre a czélra a legalkalmasabb, csak arról lehet szó, hogy az övezetek úgy a pesti, mint a budai oldalon a lehetőséghez képest kisebbittessenek. Ebből folyólag a székesfőváros azt határozta, hogy a bűzös ^ gyárak övezetéből a Duna balpartján vétessek ki a terület, melyet a Kőbanyai - útból kiindulva a Horog-, Bihari- és Czeglédi-utczák, a gyepmester-telephez vezető út, illetőleg ennek az útnak a Kén-utcza felé egészen a Ferencz- városi rendező pályaudvarig való meghosszabbítása, továbbá a pályaudvar keleti oldala, a Mester-utcza folytatása, a soroksári határ, a soroksári Dunaág, végül a m. kir. államvasutak összekötő vonala határolnak. Kimondotta egyúttal a székesfőváros, hogy a budai oldalon a bűzös gyárak övezetét ezentúl csak az a terület képezze, mely az összekötő vasút, a Duna, a budafoki határ és a Fejórvári-út közé esik. A magunk részéről az övezeti beosztás módosításának ügyet egesz kiterjedésében beható tárgyalás alá vevén, kétségtelennek találtuk, hogy a bűzös gyárakat a főváros területéről fontos közgazdasági okokból kirekesztőül nem lehet és hogy elhelyezésükre, város rendezési szempontból, ideértve a közegészség érdekeit is, — legalkalmasabb az a terület, melyet az építésügyi szabályzat erre a czélra kijelöl. Habár azonban ilyen viszonyok között a bűzös gyárak övezeti beosztásának gyökeres változtatásáról nem is lehet szó, részünkről sein zárkóztunk el attól, hogy az övezet határait az adott alkalomból revisió alá vegyük. Ami első sorban a balparti városrészt illeti, a bűzös gyárak területének azt a kisebbítését, amelyet a székesfőváros kívánt, legalább egész terjedelmében aggályosnak találtuk. E szerint ugyanis az övezetből kivétetnék éppen az a terület, melyen az eddig keletkezett bűzös gyáiak — 31 — l bűzös gyárak új övezeti beosztása.
