Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904, 1905 (Budapest, 1905, 1906)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1905 - III. Épitésügyi szabályzat
32 tényleg megtelepedtek. Eltekintve pedig attól, hogy ezek a bűzös gyárak a vidék más irányú fejlődésének útját már magukban is szinte elzárják, e mellett lehetetlen, hogy másnemű övezeti beosztással a kérdéses gyárakat fejlődésükben, sőt esetleg fennállásukban is éppen az a hatóság támadja meg, melynek intézkedéséből azok itt megtelepedtek. Ezért a székesfőváros által kivonni kivánt területnek csak azt a részét találtuk a szóban levő övezetből kivehetőnek, melyet a kőbányai útból kiindulva a Horog-, Bihari- és Czeglédi-utczák, a gyepmester telephez vezető út, illetőleg ennek a Kón-utcza felé való meghosszabitása a Ferenczvárosi rendező pályaudvarig, továbbá e pályaudvar keleti oldala és az összekötő vasút vonala határolnak. Ennek a területnek az elvonása szerzett jogokat és ezekkel kapcsolatos érdekeket egyáltalán nem érint, másrészt pedig alkalmas arra, hogy a honvédkórházat, mely helytelenül bár de tényleg ott van, —- a bűzös gyárak ártalmassá válható szomszédságától megóvja. A jobbparti városrészre vonatkozólag elfogadtuk a székesfőváros javaslatát, hogy a Fejórvári-út, összekötő vasút, a Duna és a budai külső körút által közbeíogott terület megszűnjék, a bűzös gyárak övezetéhez tartozni, tekintettel arra, hogy a budai vágóhíd, eszméje végleg elejtetvén, nincs többé ok arra, hogy ez a terület a bűzös gyárak övezetében legyen. Szükségesnek találtuk azonban egy lépéssel tovább is menve, számolni a hirnevükben mind jobban gyarapodó sósfürdő és keserüviz források érdekeivel, melyek már is nemzeti vagyonnak tekintendők és ezen jellegükben remélhetőleg jelentékeny gyarapodásnak emelkedésnek is néznek elébe. Számításba véve tehát azt a területet, mely az említett fürdő és források érdekében az övezetből kivonandó volna, továbbá azt a területet, mely a téli kikötő számára már is le van foglalva, végül számításba véve azt a területet, mely tényleg már másnemű ipari vállalatok birtokában van, megállapíthattuk, hogy a még fenmaradó s a bűzös gyárak által igénybe vehető terület oly kicsivé zsugorodik össze, mely miatt a jobbparti városrészben a bűzös gyárak övezetét fenntartani érdemes nem volna. Ehhez járul, hogy a bűzös vállalatoknak egy helyen való összpontosítása város- rendezési tekinteteknél fogva csakugyan kívánatos és erre a czélra a balparti oldalon kijelölt terület nemcsak alkalmas, de teljesen elegendő is. Mindezek alapján kimondottuk, hogy a budai oldalon az összekötő vasút, Fejérván-út, budafoki határ és a Duna által közbefogott terület Csak annyiban marad meg továbbra is a bűzös gyárak övezetében, hogy °ff " tisztán magánjellegű vállalatok kizárásával — a bűzös gyárak fogalma alá sorozott oly telepek nyerhessenek elhelyezést, melyek, mint pl. légszeszgyár, csatornázási szivattyútelep stb., városi közszükséglet kielégítésére vannak rendelve. A székesfőváros törvényhatósági bizottsága — hova az ügyet újabb tárgyalás végett visszaküldtük, — a budai oldalt érdeklőleg imént ismertetett álláspontunkat teljes mértékben magáévá tette, mihez képest a bűzös gyárak településének kérdése a dunajobbparti városrészben határozatunk értelmében véglegesen megoldottnak tekintendő. Ami pedig a balparti városrészt illeti, a székesfőváros megmaradt abbeli álláspontja mellett, hogy a bűzös gyárak övezetéből vétessék ki az a terület is, mely a Soroksárí-út és környékére: a Báránylegelő-, Alsóbika-
