Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904, 1905 (Budapest, 1905, 1906)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1905 - I. Szabályozás
utcza és Toldj Ferencz-utcza közó helyezett squarenól végződik. A szóban levő új ut, két parkkal, helyesebben gyermekjátszóhelylyel lesz tagolva s a Víziváros eme lapályos területének forgalmi tengelyvonalát fogja képezni. A vidék belsejébe tudvalevőleg közúti vasút nem vezet, a Margit- köruti és Királyhegy-utczai vonal a vidéknek csak a szólót érinti, — noha általánosan érzett szükség az, hogy a Széna-tér a budai lánczhid- fővel rövidebb útvonalon, kerülő nélkül hozassák kapcsolatba. Első pillanatra legalkalmasabbnak látszik, hogy a villamos-vasút a Batthyány-utczán át vezettessék a Széna-térig, mert ez az útvonal jelenleg a vidék főközlekedési ere. Tekintettel azonban arra, hogy a Battbyány-utczában ma már végleges jellegű berendezkedéssel állunk szemben s igy az utczának a vasút érdekében szükséges kiszélesítésére alig is lehet gondolni, már azért sem, mert a Margitrakpartba való bekapcsolásnak az Erzsébet apáczák kolostora állja útját, mindezeknólfogva a szabályozási terv azt a megoldási módot veszi kilátásba, hogy a Csalogány-utcza egész hosszában szólesit- tessék ki 13 ölre, s a közúti vasút mindkét vágánynyal ezen az útvonalon vezettessék. E mellett szól az a kürülmAnv, hogy a Csalogány-utcza 3-19 % maximalis emelkedése mellőtt;' tehát' kedvező lejtszini viszonyainál fogva igen alkalmas lesz két közúti vasúti vágány befogadására, s ezen felül nagyobb szélességével régen érzett közlekedési és szépészeti szükséget fog kielégíteni, másrészt kétségtelen, Tiogy az'útvonal a városrész egészséges fejlődését is jelentékenyén'elő fogja mozdítani A tervből kiemeljük. üqég, hogy a most említett főútvonalak körül fekvő és úgy ezekbe, mint a Margjt-^örntba'ilTetőleg Margitrakpartra torkoló mel- lókutczák legtöbbje 8 ölre kiszélésittétik, mig a Gyorskocsi-utcza folytatásában a Pálffy-utczáig feltételesen tervezett utczát a terv végleg elejti. Hasonlóképpen meg kell emlékeznünk a szabályozási terv azon részéről is, mely a főútvonalak mentén terek és parkokról gondoskodik. A Vízivárosnak ez a része ugyanis szabad területekben felette szegény s igy valódi közszüksóglet lesz kielégítve az által, hogy a Margit- körutból kiágazó lO-öl széles útvonalnál tervbe vett két gyermekjátszóhelyen felül, a Vitéz-, Kacsa-, Fazekas- és Medve-utczák között nagyobb méretű, mintegy 1.400 D-öl terjedelmű park, valamint a Hattyú- és Csalogány-utczák között egy kisebb park fog létesülni, kapcsolatosan pedig az Irma-tór is kibővül. A fekszinek megállapításánál túlnyomóan a létező állapot volt irányadó ; kivétel csak a Horváth- és Fazekas-utczák vonalában tervezett főközlekedési útnál történt, hol az út majdani boulevardszerü kiépítését véve tekintetbe, a fekszin, mely ma hullámos, szépészeti szempontból egyenletes eséssel van tervezve, minek következtében a mai fekszin némely helyen mintegy egy méterrel sülyedni fog és uj építkezések esetén az út azon oldalán, hol a mai vonal érintetlenül marad, a házak mentén ideiglenesen, a teljes rendezés bekövetkezéséig aknák lesznek építendők II. A várhegy lejtője. A várhegy lejtőinél a már megállapított szabályozáson a következő módosítás van javaslatba hozva: 1. a Gymnasium-utczának Ilona lépcső és
