Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904, 1905 (Budapest, 1905, 1906)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1905 - I. Szabályozás
19 — Bécsi-kapu közé eső szakasza a meglevő épületek érdekében dél felé el- tolatik : 2. a Gymnasium-utczábau az Ilona-lépcső mellett, a volt József- laktanya telkéből az utcza fekszinében nyughely lótesittetik; 3. a Halász- bástyára, illetőleg a Mátyástemplomhoz felvezető monumentális lépcső folytatásában a Corvin-tórig 8 öl széles, lépcsős gyalog-ut fog épülni azon tervek szerint, melyeket Schulek ópitósz tanár készített, s a mely tervek jelenleg a székesfővárosnál tárgyalás alatt állanak. Tervbe van véve ezenkívül, hogy a lépcsős gyalogutnak tengelyét megtartva, folytatólagosan a Fő-utcza és Margitrakpart között egy szintén 8 öles ut létesitessék; 4. a nyitott Jezsuita-lépcső nyugati oldalán, a Üsónak-utcza és Albrecht-ut sarkán fekvő 2542. hrsz. ingatlanon közpark vau kilátásba véve; 5. a Csónak-utczának Magas-ut és Király-lépcső közti szakasza közbiztonsági szempontból felhagyatik es ferülete a Lonyay-fele telkekhez csatoltatik, helyette pedig a Csónak-utcza es Magas-ut találkozásától az Albreclit-utig lépcsős feljáró létesittetik. III. A Vár szabályozása. Arra való figyelemmel, hogy a vár minden oldalról főközlekedesi ereken megközelíthető, továbbá, hogy a Dísztértől délre eső vidék szabályozása a fokozott igényekhez képest legnagyobb részben végre van hajtva, ami pedig még hátra van, erre nézve is már végleges megállapodás történt ma már csak a Dísztértől északra eső rósz szorul arra, hogy szabályozása revisió alá vétessék. Tervezve van : 1. Az Uri-utcza, Országház-utcza és Verbőczy-utcza kiszélesítése 8 ölre ; 2. a Mátyástemplom északi oldalán, a régi pénzügyministerium telke egy részének igénybevételével tér, illetőleg park létesítése. 3. a Nándor-tórnek a Nándor-laktanya telkéből való kibővítése és parkszerű rendezése; 4. a Bócsikapu-tór és Szentháromság-tér közzé eső bástyasétány végleges felvétele a szabályozási tervbe ö öl szélességgel. A fentiekben ismertetett szabályozási tervet megállapítás előtt ne- táni észrevételeinek közlése végett áttettük a székesfőváros közönségéhez. A székesfővárosnak az utolsó néhány évtized alatt örvendetesen következett nagyarányú fejlődése a múltnak sok kényszerű mulasztását hozta helyre és számos előfeltételét adta meg a további haladásnak. Ha mindamellett a székesfőváros jelen állapotát a jövő mindjobban kidomborodó igényeivel mérjük össze : a fontos újabb feladatok egész sorozatát látjuk kialakulni, tanúságán! azon örök igazságnak, hogy fejlődés, haladás és tökélyesbülós soha befejezettnek nem tekinthető, mert a régiek kielégítésének nyomában szakadatlanul újabb és újabb kívánalmak és igények támadnak, melyeket éppen a haladás állít koronként a kielégítést váró szükségletek homlokvonalába. Az 1870. X. t.-czikkel alkotott fővárosi pénzalap jelen állapota, a székesfőváros ismeretes pénzügyi helyzete, de az ország általános viszonyai sem engedik — sajnos — hogy ezúttal ama nagyobb czélok körvonalazásába és osztályozásába bocsátkozzunk, melyek a fővárosban közegészségügyi
