Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904, 1905 (Budapest, 1905, 1906)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1905 - I. Szabályozás
17 mellett elöntött, ami egyúttal a szabályozásnak más irányban is a módo- sitását tette szükségessé. Eredetileg ugyanis a parkon keresztül egy 13-öl széles főútvonal volt tervezve, de ez később a székesfőváros kívánságára a park szélére helyeztetett át s a parkban szükséges utak megállapitása a kertészeti munka idejére halasztatott. A park elejtése folytán azonban gondoskodni kell arról, hogy a továbbra is magántulajdonban maradó telkek megközelithetők legyenek, s ezért a parkon keresztül eredetileg tervezett 13-öl széles utat, a szabályozási tervbe visszaállítottuk, mig az elejtett park szélén kihasítandó út szélességét 13-ölről 6-ölre szállítottuk le. Az I. kér., Kemenes-utcza szabályozási vonalát eredetileg akként^ Kemenes' ^ utcza. szabiállapítottuk meg, hogy ez az utcza átmetszve a 44—48 hr. sz. telkeket, iy0zása. a Ferencz József-hid budai lejárójának közvetlen és egyenes meghossza- bitását képezze a Kelenhegyi-útig. Ez a vonal-vezetés az emlitett telkek czélszerü beépítését is biztosította volna. Időközben azonban a székesfőváros a íentemlitett telkeket a Sárosfürdőnél létesítendő park czéljára megszerezvén, a Kemenes-utcza vonalát is módosítani kellett, nehogy a betegek -üdülésére szánt területen közút vonuljon végig. . v óy y Ezért készséggel járultunk.-a székesfőváros azon előterjesztéséhez hogy a Kemenes-utcza tetszetős .g-örbülecü elhajlással a vízvezetéki meden- cze-felé eltolassék. A székesfőváros budai részének jövő fejlődése szempontjából nagy jelentőséget tulajdonítunk annak c\.,tervnek, melyet műszaki osztályunk be- és lejtőinek ható tanulmányozás után a Víziváros, továbbá a Vár és lejtőinek szabá-8Zabá,y°zá8a- lyozására nézve elénk terjesztett. A terv a budai belterület azon részének a szabályozását öleli fel, melyet a Királvhegy-utcza, Margit-körut, Retek-utcza, Krisztina-körut, Attila- és Mikó-utcza, a Gránit-lépcső, Bástya-sétány, Szt.-György-utcza, Lánczhid-tér, és a Margitrakpart határolnak. A vidék fekvésénél, terepviszonyainál fogva három különálló városrész képét tárja elénk, mihezképest a szabályozás megalkotásánál arra kell törekedni, hogy az egyes városrészek saját helyi igényeiknek kielégítése mellett egymással is szerves kapcsolatba hozassanak. Számolni kell továbbá azzal a körülménynyel is, hogy Budapest egyik legrégibb részének a szabályozásáról van szó, melynek területe egészben be van épitve. Gondos körültekintést igényel tehát, hogy a szabályozás által a közegészségi, forgalmi, és aesthetikai érdekek nagyobb pénzáldozat nélkül legyenek kielégithetők, minek egyik feltétele az is, hogy a szabályozást fokozatosan, lépésről-lépésre haladva lehessen végrehajtani. Mindezekre a szempontokra kellő súlyt helyez az a szabályozási terv, melyet főbb vonásaiban az alábbiakban ismertetünk. I. A. Víziváros szabályozása. Egy uj főközlekedési ér van itt tervezve, 10 ől szélességgel. Ez az útvonal a Margit körútnak a Királyhegy-utczával való találkozásából indul ki, s a Horváth- és Fazekas-utczák vonalában haladva a Batthyány-
