Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1903 (Budapest, 1904)
V. Vasutak
a Százház—kiszuglói vonal közigazgatási bejárásakor fölvett jegyzőkönyvben megállapittatott, hogy az egész vonal két vágányai létesítendő abban az esetben, ha az államvasutak Budapest — czeglédi fővonalának pályaszinben való keresztezése engedélyeztetni fog, — a Csömöri-uti vonal 9.13 szelv. közt, a Hermina-ut és Franczia-ut közt fekvő egyvágányú szakasznak kettős vágányuvá való átalakítására terveket mutatót be. — E terveket a székes-fővárossal egyetórtőleg, a közigazgatási bejárás alapjául elfogadtuk s a székes-főváros közönsége közgyűlési határozatában tijelentette, hogy e vasúti létesítmény czóljaira, a szükséges közterületeket a vasúttársaságnak átengedi. E tervek szerint ugyanis a másodig vágány ideiglenesen akként helyezendő el, hogy a Csömöri-utnak az a része, a hol most az egyvágányú pályarész halad, mai szélességében egyelőre megmaradhasson, mert a székes-fővárosnak az a kísérlete, hogy az ut végleges szélességének előállításához szükséges területek méltányos árban megszerezhetők legyenek, nem sikerült s igy az ut kiszélesítését arra az időre kellett halasztani, a mikor építkezések és telek rendezések alkalmából a hatóságnak módjában van, hogy méltányos árakat érhessen el. A második vágány a mai, végleges helyen fekvő vágánytól 3.00m.-re fektetendő, miáltal az ut északi oldalán a vágány tengely és a járda széle közt átlag 3* 15 m. széles ut fog a közúti forgalom rendelkezésére állani. — A déli oldalon a jelenlegi vágány tengelyétől a járda szólóig átlag •1.00 m. áll rendelkezésre. A székes-főváros közönségének ide vonatkozó közgyűlési határozatához hozzájárulván, azt felsőbb jóváhagyás végett a belügyminiszter úrhoz terjesztettük föl. A Rudolfrakparti villamos közúti vasútnak a „Viktória“ gőzmalomig való meghosszabbitása. A budapesti villamos városi vasúti részvénytársaság a székes-fővárossal kötött, egységesített szerződése értelmében kötelezettséget vállalt arra, hogy a Rudolfrakparti vonalából kiágazólag a Bunaparton, a „ Viktória“ gőzmalomig terjedő vasúti vonalat megépíti. — Nevezett vasúttársaság ezen az alapon még 1897-ben terveket mutatott be, melyek szerint a Rudolf- rakpart—Podmaniczky-utczai vasútnak a Nádor-utcza és a Bátliory-utcza sarkánál elhaladó vonalrészéből kiágazólag, a Nádor-utczán át, a Lipót-körutig kívánt egy szárnyvonalat megépíteni. Mivel azonban ez a tervezet, szabályozási okokból nem volt keresztülvihető, azt, a székes-fővárossal egyetórtőleg, el sem fogadhattuk. Később, a székes-főváros fölhívására nevezett vasúttársaság újabb és már elfogadható terveket mutatott be, minek következtében a székes- főváros közönsége közgyűlési határozattal azt a vonalvezetést fogadta el, mely szerint a vágányok a Rudolfrakparti vonalból a Széchenyi, illetőleg az Árpád-utczánál kiágazva a Rudolfrakparti két vágány folytatásaként az Országház-térig, illetőleg e tér déli oldalán a Géza-utcza irányában az Akadémia utczáig, majd ennek folytatásában a Báthory-utczáig, továbbá a Báthory-utczában az Országház-tér keleti oldaláig, innen a Nádor-utcza irányában a Szalay-utczáig, s ennek folytatásában az Országház-téri park mentén e tér északi oldalán a 6*
