Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1903 (Budapest, 1904)
II. Épitésügyi szabályzat
IB — Vasszerkezet. származtak volna, ez csak úgy magyarázható, hogy a salak már nedves állapotban került az épületre s a boltozatokra és e miatt már nem tudta az épület nedvességét oly mértékben magába szívni, amint ez kívánatos lett volna. A nedvességgel különben a homoknál is találkozunk, mert azt is bányanedvességgel együtt és nem kiszárított állapotban hordják az épületre. Figyelmet érdeme] továbbá az a körülmény is, hogy vidéki építkezéseknél, hol salak hiánya miatt általában homokot, vagy közönséges földet is használnak feltoltjai anyagul, igept gyakori a penészgomba képződése; mig a székesfővárosban, hol a kőszón'salaknak a kérdéses czélra felhasználása nagyon el van terjedve,, a fagomba majdnem ismeretlen. A salak piszkos tulajdonságára, tett észrevételt sem lehet alaposnak elfogadni, Gondos kezelés és zsákokban való szállítás mellett ez a kellemetlenség a minimumra redukálódik s igy is csak az építkezés tartama alatt észlelhető, azutánVpeáig.'egészen megszűnik. Az ácsmestereknél a salakkal szemben mutatkozó ellenszev abban a feltevésben gyökeredzik, hogy a salakban bizonyos vegyi folyamat megy végbe az épületen, minek következtében a menyezet-gerendák és párnafák idő előtt pusztulásnak indulnak. Ma még ennek a feltevésnek sincs alapja, mert tudományos vizsgálat tárgyát nem képezte. Nincs azonban kizárva, hogy az anyag chemiai tulajdonsága azt beigazolhatja. Annyi bizonyos, hogy a salakot képező barna szenek és liquitek több vagy kevesebb vegyileg kötött ként (pirit alakjában) tartalmaznak, mely a szén tökéletleu elégése alkalmával valószínűleg szabad kén alakjában jut a salakba, hol a levegőn oxydálódva, az épületen a levegő és nedvesség hatása alatt a salakban kénsav képződhetik, ez a vegyület pedig minden organikus anyagot megtámad és tönkre tesz. Hogy ez a vegyi folyamat és ez a reactio tényleg végbemegy-e, s ha igen, mily mértékben, ezt tudományos alapon nyugvó vizsgálat van hivatva felderíteni. Minthogy azonban nálunk ily feladattal foglalkozó intézmény még nem létezik, szükségesnek láttuk e körülményre a kereskedelemügyi minister ur, mint legfőbb országos építési hatóság figyelmét ráirányozni. Addig azonban, mig a salaknak tulajdonságai felől tudományos alapon nyugvó adataink nem lesznek, az építésügyi szabályzat idevágó rendelkezésének módosítását mellőznünk kellett. Az építési technika fejlődésének haladásával fokozatosan lép előtérbe annak szüksége, hogy az építkezésnél felhasználandó anyagok tulajdonságai felől tudományos vizsgálódás, kísérletezés alapján szerzett adatok álljanak rendelkezésre, s ezek azután a gyakorlat terén minden irányban értékesíthetők legyenek. Az építkezéseknél felhasználandó anyagoknak egymásra való hatása, tartóssága, tűzálló képessége stb. mind oly kérdések, melyek közelebbi, tudományos vizsgálódást igényelnek, mert e téren a technikus, az építőiparos ma legnagyobbrészt nem tud kellő biztossággal eligazodni. ^ Legújabban pl. azzal a kívánsággal találkoztunk, hogy az építkezéseknél szabadon alkalmazott vasszerkezeteknek tűzbiztos burkolattal való ellátása az építésügyi szabályzatban kötelezően kimondassák^ Köztudomású tény ugyanis, hogy a köz- és magánépitkezéseknél a vasszerkezet nagy dimensiókban nyert alkalmazást, s a modern épitő technika fejlődésével lépést tartva, mind nagyobb és nagyobb tért foglal el. Másrészt tapasztalati tény, hogy a vasszerkezetek hordképességére
