Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1902 (Budapest, 1903)
II. Építésügyi szabályzat
] 1 J J 1 1 ] ( ] ] 1 i ] 1 1 1 1 Pasarét-dülö parczellázása hogy a bűzös gyárak necsak a városra, de önmagukra se válhassanak ártalmasokká, a mihez egyébiránt a tudomány újabb vivmányai is hathatós segedelmet nyújtanak. Áttérve a jobbparti városrészre, elfogadtuk a főváros javaslatát, hogy a, Fehórvári-út, összekötő-vasút, a Duna és a budai belső kőrút által közbefogott terület megszűnjék a bűzös-gyárak övezetéhez tartozni. Miután ugyanis a budai vágóhid eszméje végleg elejt etett, nincs többé ok arra, hogy ez a terület a büzüs-gyárak övezetében legyen. Szükségesnek láttuk azonban egy lépéssel tovább is menni, nevezetesen számolni a revízió adott alkalmával a hírnevükben mind jobban gyarapodó sósfürdő és keserüviz források érdekeivel, melyek máris nem vagyonnak tekintendők és ezen jellegükben remélhetőleg jelentékeny gyarapodásnak, emelkedésnek is néznek eléje. De számításba véve azt a területet, mely az említett fürdő és források érdekében az övezetből kivonandó volna, számításba véve továbbá a téli kikötő számára már is elfoglalt területet, mely tényleg már másnemű ipari vállalat birtokában van, a még fennmaradó s a bűzös-gyárak által igénybevehető terület oly kicsivé zsugorodik össze, mely miatt a jobbparti részen a bűzös övezetet fentartani érdemes nem volna. Ehhez járul, hogy a bűzös vállalatoknak egy helyen való összpontosítása városrendezési tekinteteknél fogva csakugyan kívánatos és erre a czélra a balparti oldalon kijelölt terület nem csak alkalmas, de teljesen elegendő is. Ennélfogva a budai oldalon az összekötő-vasút, Fehérvári-út, budafoki határ és a Duna által közbefogott területet csak annyiban hagyjuk meg továbbra is a bűzös-gyárak övezetében, hogy ott, — tisztán magánjellegű vállalatok kizárásával — a bűzös-gyárak fogalma alá sorozott oly telepek nyerhessenek elhelyezést, melyek, mint pl. légszeszgyár, csatornázási szivattyútelep stb. városi közszükséglet kielégítésére vannak rendeltetve. Mielőtt mégis az építésügyi szabályzat e tárgyú rendelkezéseit a mondott értelemben alakilag is módosítottuk volna, alkalmat adtunk a székes fővárosnak, hogy netán fenforgó észrevételeit velünk megismertethesse. Válaszát mielőbb várjuk. A székes-fővárossal egyetértésben a 11. kér., Pasarét-dűlő azon részére vonatkozólag, mely a IV. övezet határától a Hidász-utczáig terjed, elvileg már néhány év előtt kimondottuk, hogy a szóban forgó területen a parczellák minimálisán az előirt 1000 □ öl helyett 300D öles területtel alakíthatók. A kérdéses terület ugyanis közel fekszik a beépített városhoz és sík jellegénél, valamint helyzeténél fogva nem eléggé alkalmas oly nyaralók telepítésére, melyeknek legalább 1000 □ öles telkekkel kell bir- niok. Viszont kiválóan alkalmas e terület kisebb családi házak építésére és ilyen sűrűbb beépítés ellen a csatornázás szempontjából sem forog fenn észrevétel, mert a hadapród iskola különben sem maradhat ott csatorna nélkül. Ezek voltak indító okai annak, hogy az 1870. évi X. t. ez. 22. §-a alapján az építésügyi szabályzat 13. §-át kiegészítettük azzal a határozattal, hogy a II. kér., Pasarét-dülő fent megjelölt részében 10 öles homlokzat mellett 300 □ ölnyi térfogatú parczellák alakíthatók. A Pasarét ama további részét, melyet egyrészt a Hidász-utcza és az Ördögárok, másrészt a Trombitás-út és az ennek folytatásában az Ördögárok találkozási pontjáig terjedő névtelen út határol, bár ez is sík és helyzete szempontjából majd-
