Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1902 (Budapest, 1903)

II. Építésügyi szabályzat

14

Szemlöhegyer 300 öles par czellák.

Naphegy építési mód.

nem egyenlő az olcsóbb részszel, már csak abban az elbánásban részesíthettük, hogy az 1000 öles parczellák helyett 600 öles parczelIák alakítását engedtük meg az ópitósügyi szab. 14. §-ának megfelelő kiegészítésével, — számításba véve főleg azt a körülményt, hogy ennek a résznek a csatornázása a közel jövőben nem várható, tehát a 300 öles parczellákkal járó sűrűbb beépítéstől még óvni kell.

' Minthogy a Szemlőhegynek az a része, melyet a Szemlőhegy utcza, Vérhalom utcza és Áldás utcza határol, közvetlenül határos a III. övezet azon területével, melyen 300 öles parczellák alakítása meg van engedve, minthogy továbbá a Vórhalomdülőbe való beékeltsógónél fogva besorozása a 300 öles telkek rayonjába egészen természetesnek mutatkozik, mivel végül egy tervezett utcza által a telkek olykép vannak érintve, hogy a megállapított 600 □ ölnyi minimumnál szükségkép kisebb parczellák keletkeznének : mindezeknél fogva figyelemmel arra, hogy a vidék csatornázása nehézségbe nem ütközik és azon czél által vezéreltetve, hogy az itt tervezett családi házak létesítése előmozditassék az 1870. évi X. t. ez. 20. §-a alapján az építésügyi szabályzat 14. §-a c.) pontjának részben való módo- sitásaképen kimondottuk, hogy a Szemlőhegy szóban forgó részén 10 öles homlokzat mellett 300 □ öles parczellák alakíthatók.

A Rózsadomb és vidéke ház- és telektulajdonosai egyletének azou kérelméről kívánunk még itt megemlékezni, hogy az építésügyi szab. 11. és 14. §-ainak módosításával engedtessék meg, hogy a Szemlőhegy, Törökvész és Vérhalomdülőben a nyaraló telkek 10 öles homlokzat mellett az uj vámvonalon belül 300 □ ölre, azonkívül pedik 450 □ ölre legyenek feloszthatok. Abban a nézetben voltunk, hogy a közérdek az építésügyi szabályzatnak a kérelem értelmében való módosítását nem igényli ; a magán érdek alapján pedig már elvileg csak úgy lehetne szó a kívánt módosításról, ha az érdekeltség a következmények terhét viselne. Mintán pedig városrendezési és közegészségi szempontból, mint ezt a középitési bizottság is helyesen hangoztatta, a parczel!ázási minimum leszállításának az képezi szükségszerű előfeltételét, hogy a szennyvizek levezetéséről kellőleg gondoskodva legyen, miután továbbá e czél biztosítására szélesebb utak kellenének s általában sűrűbb úthálózat kivántatnék, az érdekeltség pedig ezen előfeltételek megvalósítására nézve kielégítő s a további tárgyalásra alkalmas nyilatkozatot megkérdezésre sem tett : nem voltunk azon helyzetben, hogy az egylet kérelmét teljesíthessük.

Az I. kér., Lisznyayutcza és a Krisztina-körut, illetve Attilakörut között fekvő terület beépítésénél a lejtviszonyok következtében éktelen tűzfalak keletkezhetnének, mi ellen védekezni szükségesnek láttuk. Orvosszerül leginkább óhajtottuk volna az építési módot a Naphegy ezen részének a nyaraló övezetbe való sorolásával oldani meg. Az ez irányban tett tanulmány mindazonáltal kiderítette, hogy az építési mód kérdése ezen az alapon nem oldható meg. A csekély számban keletkezett uj épületek nem képeznének ugyan legküzdhetetlen akadályt, a többi épületek pedig régiek, rozogák, nagyobb értéket nem képviselnek ; de a telkek méreteik miatt túlnyomó nagy részben teljesen alkalmatlanok a nyaralósszerü építkezésre. Homlokzatuk, néhánynak kivételével, keskenyebb 10 ölnél, sőt közelebb áll a 8, mint a 10 öl szélességhez. Számításba véve tehát a szomszédok felé szükségkép szabadon hagyandó 3—3 métert, világos, hogy eze-